Sok a baj azokkal, akik tavasszal születnek

Olvasási idő kb. 3 perc

Depresszió, skizofrénia és táplálkozási zavarok: ez a tavasszal születettek átka.

Már régóta sejtik, hogy bizonyos betegségek kockázata és a születés időpontja összefüggnek egymással. Korábbi kutatások azt állapították meg, hogy a tavasszal születettek körében nagyobb arányú a bipoláris zavar, a skizofrénia és a depresszió. A mostani tanulmány az étkezési rendellenességeket is ehhez a listához csatolta.

A közelmúlt egyik felmérése szerint azok a gyerekek, akik tavasszal születnek, hajlamosabbak anorexiára - írja a Daily Mail. Állítólag ez a téma eddigi legnagyobb kutatása, és a vizsgálat vezetőinek állítása szerint bombabiztos bizonyítékaik vannak arra, hogy a születés időpontja - összefüggésben a fogantatással - befolyásolja az étkezési rendellenesség kialakulásának esélyeit.

Anorexia: csak egy újabb tétel a listán

Már a hetvenes évek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a fogantatás ideje és a fejlődés korai szakaszában történt behatások hogyan befolyásolják azt, hogy aztán később milyen nyavalyáktól szenvedünk majd.

Ezek a behatások lehetnek a magzatot érő vírus- és más fertőzések, de számít a napfény mennyisége és az is, hogy az anyának milyenek a táplálkozási szokásai.

Az anorexia a leghalálosabb pszichózis

A tanulmány megvizsgálta 1293 anorexiás beteg születési időpontját, azokat pedig összehasonlította a teljes népesség hasonló adataival. Ennek alapján az oxfordi egyetem kutatói azt állapították meg, hogy azok a leginkább esélyesek az anorexiára, akik március és június között születtek, míg a szeptemberiek és októberiek a legkevésbé.

Nagyjából 90 ezer brit szenved étkezési rendellenességtől. Ilyen kórok jellemzően a korai tizenéves korban kezdődnek. A lelki eredetű betegségek áldozatai közül az anorexiások és a bulimiások halnak meg a legtöbben akár öngyilkosság, akár tartós egészségromlás miatt.

A tanulmány négy születési idő-intervallumot vizsgált a brit anorexiások körében. Ezeket pedig összehasonlította az általános népesség 1950 és 1980 között született tagjainak az adataival.  A születési időpontok megoszlása nagyon más volt az általános népességnél és az anorexiások körében.

Még nem tudják, pontosan mi okozza az összefüggést

Habár már korábbi tanulmányok is feszegették a születési időpont és az étkezési rendellenességek kapcsolatát, a bevont betegek száma nem volt elegendő hiteles statisztikai mintához.

Dr Lahiru Handunnetthi, a kutatás vezetője azt nyilatkozta: "Már a korábbi kutatások is rávilágítottak, hogy a tavaszi születéshez jobban köthetők az olyan betegségek mint a skizofrénia, a bipoláris zavar és a depresszió, így aztán az anorexiával kapcsolatos megállapításunk nem is annyira meglepő." A kutató azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ezzel csak a két dolog közötti kapcsolat bizonyított, de azt további kutatásoknak kell megállapítania, hogy pontosan milyen tényezők adják a kockázatot.

Hibás program

A kutatók úgy vélik, hogy a fogantatás és a terhesség alatti kedvezőtlen körülmények miatt a test és az agy funkciói hibásan programozódik be, és ezáltal megnőnek a betegségi kockázatok. Kedvezőtlen körülmények alatt ezeket értik: terhesség alatti fogyókúra, toxinok, a napos órák száma, az időjárás hatása és bizonyos hormonok befolyása.

"A napos órák számának (így a D-vitamin szintjének), a hőmérsékletnek, a terhesség alatti táplálkozásnak és a fertőzésveszélynek a szezonális változása mind kockázati tényező" - mondta Handunnetthi doktor -, "ezért fontos, hogy ezeket a tényezőket megismerjük, mert így betegségeket előzhetünk meg a jövőben."

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.