Az élelmiszerek csomagoláson sok mindent olvasol, de azért a józan eszedre is hallgass! Nem elég, hogy gluténmentes, az is érdekes lehet, ha van benne.
Már akkor előszeretettel olvasgattam az élelmiszercímkéket, amikor még nem is tudtam, hogy mi mit jelent, de folyton furdalt a kíváncsiság, mit írnak a gyártók. Vajon mennyire igaz, ami a címkén szerepel? Érdekes volt összehasonlítani a külföldi leírásokat a magyar, néha elég gyatra fordítással vagy megnézni, miben mi van vagy éppen nincs.
1. Összetevők, azaz mit keres sertészsír a cipóban?
Így akadtam egy olyan heringsalátára, aminek az eredeti angol szöveg szerint kisebb regénynek is beillettek volna az alkotóelemei, míg magyarul csak kb. három dolgot tüntettek fel. Nesze neked, ha allergiás vagy valamire! Ha ezt a tüzetes nézelődést kihagytam, többnyire meglett az eredménye: a roppant egészségesnek gondolt Graham-cipóban utólag olvastam, hogy sertészsír is volt benne. Döbbenten kérdeztem magamban, ugyan, mit keresett benne? Egy szó mint száz: megéri elolvasni a címkét? De mit keress, és mi mit jelent?
A termékben szereplő összetevőket csökkenő sorrendben találod a címkén, így egy barna vagy inkább annak tűnő kenyérről is hamar kiderülhet, valójában fehérkenyér cikóriával színezve, különösen, ha az első szó rögtön a búzaliszt (BL55). Ha valami nincs feltüntetve, azért lehet, hogy nyomokban még tartalmazhatja, ezért allergiás gyermek szülőjeként ez újabb kihívás lehet.
2. Se dió, se mogyoró és mi a helyzet a gluténnel?
Ha allergiás vagy érzékeny vagy valamire, olyankor akár életmentő is lehet, ha feltüntetik: a termék nyomokban diót, mogyorót (a sor hosszan folytatható) tartalmaz. Lehet, hogy sosem kerülne bele, de a diómentes (vegyük ezt a példát) terméket azonos gyártósoron készíhetik, mint a diósat, s közben nem vagy nem annyira alaposan mossák el, ami azt garantálná, hogy a diómentesen még apró szemcsék se legyenek belőle. Ezzel a gyártó magát védi, így ha egy dióallergiás gyermeked ettől lenne rosszul, nem perelheted be a céget, mondván, ők szóltak. Az elválasztás, hozzátáplálás időszakában, amikor a gyermekednek már nem csak anyatejet adsz, szintén fontos lehet, hogy egyes, az ő szervezetének még idegen, vagy még nem javasolt anyagokat nem tartalmazó bébiételt adjál.
Hanna (28, orvos, jelenleg otthon van kislányával) szerint is nagyon fontos az összetételt figyelni a termékeken. „Sokkal jobban tetszene, ha a tej- és gluténtartalom mindig ki lenne emelve. Az mindig hatalmas betűkkel rajta van, hogy tej- vagy gluténmentes, de az nem, hogy ha volt is benne.” Hasznos gondolat, reméljük, az élelmiszergyártók is olvassák ezt.
Andrea (31, gyógytornász, második gyermekével van otthon) is a tejet, glutént ellenőrzi, ellenőrizte leginkább. „A bébiételeknél néztem, hogy glutén-, illetve tejmentes legyen. Tejes dolgokat egyéves kora után kapott csak, mégis kialakult egy nagyon enyhe tejfehérje-allergianála, amit 1,5 évnyi diéta után ki is nőtt (jelenleg az allergiatesztje negatív). Ebben a diétás időszakban minden címkén megnéztük, hogy tartalmaz-e tejet, ill. bármilyen tejszármazékot.” A címke mellett segítséget adhatnak a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankáltal évente kiadott negatív listát taralmazó füzetek is.
3. Hány éves/hónapos kortól adható?
Bébiételeknél különösen lényeges (akárcsak a játékoknál), hogy hány hónapos kortól javasolja a gyártó a terméket. Alapesetben egy ideális bébiétel hozzáadott sót, cukrot nem tartalmaz, gluténmentes (a glutént 6-8 hónapos kor között javasolt bevezetni az étrendbe, előbb még nem). Az aprómagvas gyümölcsöket (pl. eper, málna, szeder) a félrenyelés és az allergia veszélye miatt kerüljük 1-2 éves kor alatt, de addig mindenképpen, amíg a gyerek nem tud biztonsággal nyelni. Hanna mégis tapasztalt furcsaságot. Elolvasta, hogy mit ír a gyártó, de ezt aztán személyesen felülvizsgálta a tartalma alapján. „Kedvencem a 4 hónapos kortól adható epres gyümölcslé, holott epret, málnát 2 éves korig nem szabad adni...” Ha nem is kell ilyen sokáig várni ezeknek az adásával (bár mivel erősen allergizál, és nehezen tisztítható, csecsemőknek nem javasolt), azért nem árt átgondolni, hogy az összetevők alapján mennyire fedi a valóságot a cég ajánlása. Szükség esetén kérdezd meg a gyerekorvost, dietetikust, védőnőt, mit mond, a végén persze úgyis te döntesz, mert nincs két egyforma gyerek.
A továbbiakban arra keressük a választ, vajon mit mond el a szavatossági idő, mennyire befolyásolja a csomagolás a vásárlási szokása inkat, és mit írhat a gyártó a termék egészségre gyakorolt hatásairól.
