Aki bölcsödét épít, börtönfalakat bont le

Bölcsi reality sorozatunk során bepillanthattunk nem csak a kisgyermekgondozók hétköznapjaiba, de alkalmunk nyílt a bölcsődék állapotát is feltérképzeni.

Szűcs Viktóriát kérdeztük a szakma múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Megtudhatjuk, hogy milyen problémák vannak a továbbtanulással kapcsolatban, és milyen lehetőségek nyíltak meg a gondozónők számára a közeljövőben.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke

Kevés a hivatástudattal dolgozó

„A nők számára vonzó ez a hivatás, de amikor azt mondja a munkáltató, a frissen végzett szakembernek, hogy bruttó 94 ezer forintot tudok adni, és nincs cafetéria sem”, akkor inkább más munkalehetőségeket választanak. Aki ennyi pénzért hajlandó ezt a munkát választani, és az ezzel járó fizikai és pszichés megterhelésnek kitenni magát, az biztosan elkötelezett a gyerekek mellett. Ez már egy jó táptalaj ahhoz, hogy valaki sikereket érjen el a szakmában, és jó nevelő váljon belőle.

Bölcsi meglepetés

A bölcsi realityben részt vevő bölcsődéket szponzoraink, a Merck és a Libero jóvoltából ajándékcsomaggal lephettük meg, így minden gyereknek Cebion 2x Multi multivitamint és homloklázmérőt, illetve Libero popsitörlőt és játékot tudtunk küldeni.

Tigrisbukfencet csináltattak a gondozókkal az alkalmassági vizsgán

„Túljelentkezés van a főiskolai képzésekre, azért lett ilyen magas a ponthatár az államilag támogatott képzésre.” Az iskoláknak szinte karhatalmuk van abban, hogy kinek mit kell csinálnia az alkalmassági vizsgán – véli Viktória. Az irreális követelések és a magas ponthatárok miatt csak kiváló érdemjegyekkel és többletpontokkal lehetett bejutni a szakra, ezért sok olyan, egyébként tapasztalt és rátermett kolléga is kiszorult az állami képzésről, aki akár már évtizedek óta a szakmában van és rengeteg tapasztalattal rendelkezik. Ezzel ellentétben bejutottak a frissen érettségizett diákok, akik esetlegesen nem is a szakmán belül fognak elhelyezkedni diploma után, mert kevés az az elkötelezett munkavállaló, aki ennyi pénzért vállalná a fizikai és pszichikai megterhelést.

Viktória alaposan végignézte tavaly a ponthatárokat és kiderült, hogy a banki szakügyintéző szakra alacsonyabb ponthatárral lehetett bejutni, mint a kisgyermeknevelő képzésre, ám ha összehasonlítjuk a két munka bérezését, kitűnik, hogy a banki alkalmazott fizetése és a bölcsődei dolgozóké igencsak eltérő irányba tendál. „Ha ezzel az a koncepció, hogy a kisgyermeknevelők bére is úgy fog felfelé emelkedni, mint a banki alkalmazottaké, akkor ezzel egyet tudok érteni.” Sajnos azonban nem valószínű ez az irányváltás. Az önfinanszírozású félévek sokba kerülnek és ezt a nevelők nem engedhetik meg maguknak.
Egy diplomás kisgyermekgondozó többet keres ugyan, mert a közalkalmazotti bértábla magasabb szintjén helyezkedik el, de sajnos a különbség nem akkora, hogy a dolgozóknak hosszú távon megérje tovább képezni magukat, ha önköltségen kell ezt megtenniük. „Volt, aki azért nem vállalta, hogy végigviszi a főiskolai képzést, mert a nyugdíj után még több évig kellene dolgoznia, hogy megtérüljön számára a befektetés” – mesélte Viktória.

Egy ördögi kör, amiből nehéz kilépni külső segítség nélkül.

Szakmai továbbképzések is vannak a dolgozók számára. A módszertani bölcsődék nagy számmal hirdetnek meg kurzusokat, de sajnos itt is az anyagi körülmények a meghatározóak. Törvényileg szabályozva van, hogy mennyi a minimum kvóta, amit teljesíteni kell egy gondozónőnek a továbbképzési időszak alatt. Ezeket pontokkal mérik. Sajnos nem igazán van beleszólásuk a dolgozóknak abba, hogy mit szeretnének tanulni. Általában az dönt, hogy melyik tanfolyam mennyibe kerül. A dolgozók nagy számmal veszik igénybe a különböző képzéseket, van affinitásuk fejlődni, de sajnos nem mindig megfelelőek a pénzügyi körülmények.

Névváltozás

A közelmúltban sikerült elérni a szakszervezetnek, hogy a bölcsődei dolgozók más elnevezést kapjanak. Ezután nem bölcsődei gondozónő a hivatalos elnevezés, hanem kisgyermeknevelő. Ez a változás a szakma presztizsét is növeli, ugyanis rámutat arra, hogy a bölcsikben komoly nevelő, fejlesztő munka is folyik. Ez egy fontos lépés ahhoz, hogy a nevelők igazán nagy megbecsülést kapjanak.

Bölcsődék Napja, április 21.

Tavaly tavasszal először rendezték meg a Bölcsődék Napját. A dolgozók nagyon örültek ennek a kezdeményezésnek, mivel már régóta várták, hogy megvalósuljon. A dolgozók ezen a napon vették át többek között a Magyar Bölcsődék Egyesülete által alapított Akócsi-díjat, ami egy életműdíj: a legjobb munkát végző kollegáknak adják minden évben. Valamint ezen a napon Miniszteri elismerésben is részesülhettek.

Magyarország méltán híres a szakképzett bölcsődei ellátásáról. Európában tudják is ezt, hozzánk jönnek tapasztalatszerzésre a külföldi szakmai szervezetek tagjai, dolgozói. Legutóbb a nyolcadik kerületi Biztos Kezdet házaban volt egy Uniós nemzetközi program, korábban pedig tapasztalatszerésre egy amerikai delegáció és más európai országok képviselői is ellátogattak hazánkba. Világszínvonalú bölcsijeink azonban itthon nincsenek elismerve, megbecsülve. Ez ellen próbálunk minden eszközzel tenni –  fejezte be Viktória a beszélgetést.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek