Csendes olvasgatás

Megragadom az alkalmat, hogy az ilyen csendes napokra is, mint ez a mai, olvasnivalót kínáljak.

Két gyerekkönyv akadt kezembe, amelyek más-más szempontból közelítenek a halál problémájához. Számomra egyáltalán nem meglepő, hogy egyik sem magyar szerző műve. Az olyan – nyugat-európai – országokban, ahol az önreflexiót, önismeretet számos módon van alkalma gyakorolni az embereknek, illetve ahol már az oktatáspolitikában is felismerték, hogy a legfontosabb ismeret az a saját magam, a korlátaim és a lehetőségeim, a kompetenciáim tényleges (nem pusztán számokban, százalékokban kifejezett) ismerete, már évtizedek óta írnak szülők számára is hasznos könyveket különböző érzékeny témákban, mint a halál, a gyász, vagy valamilyen hátrányos helyzettel való együttélés, a másság. Nyilvánvalóan ezekben az országokban előbb jutnak el oda is, hogy a szülőknek szóló útmutatók után közvetlenül a gyerekeket is megszólítsák.

Egy kegyetlenül őszinte sorozat: Pernilla Stalfelt könyvei

A tudományos-ismeretterjesztő könyvek sajátos típusa az, amelyik kifejezetten kisgyerekeknek (óvodásoknak, kisiskolásoknak) szól. Ezekben a könyvekben – ha tényleg jók – az igazi bravúr nem a témával kapcsolatos lexikális tudás leegyszerűsített kivonatában rejlik (bár kétségtelenül ez is hozzátartozik), hanem a módban, a stílusban, az arányokban: a tudományos, ismeretterjesztő és a szépirodalmi, familiáris, gyereknyelvi stílus arányában, a képek, ábrák és a szöveg arányában, a kérdések és válaszok arányában. Ennek a sajátos stílusnak a kialakulásában óriási jelentősége van a pszichológiának, ezen belül is  a gyerekpszichológiának, hiszen az ezen a területen elért eredmények igazolják azt, hogy egyáltalán szükség van erre a különleges „határ”nyelvre, és ezáltal válik hitelessé is sokunk számára mindaz, amit esetleg felnőttként  meglepőnek találhatunk egy ilyen könyvben.

A számos (Svédországban már évtizedek óta létező és nívós, ám hazánkban még sajnos sokaknak semmitmondó) gyermekirodalmi díjat nyert Pernilla Stalfelt könyvei – el tudom képzelni –, hogy bizonyos konzervatív háztartásokban kiverik a biztosítékot: természetesen csak a szülők, nagyszülők fejében. Az a gyerek azonban, aki egy jófej nagynénitől mégis megkapja ezeket a könyveket, valószínűleg örökké hálás lesz értük. Stalfelt nem ismeri azt a szót – hála istennek –, hogy eufémizmus, és ezzel máris életre szóló bizalmat ébreszt kis olvasóiban, akiket végtelenül megnyugtatnak a befogadható rajzok, és az egyszerű, őszinte, félve gondolt dolgokat is bátran és természtesen kimondó szövegek. Kényes témákat boncolgat a szerző: halál, másság, erőszak. A sorozat magyar részeit Vekerdy Tamás ajánlásával olvashatjuk.

Ezúttal a Vivandra Könyvek sorozatából a Halálkönyv című kötetet javaslom azoknak a felnőtteknek, akik nem találják a megfelelő szavakat a halállal kapcsolatos kérdések megválaszolásához, és azoknak a gyerekeknek, akiknek túl sok kérdés marad a fejükben például egy olyan nap után, mint ez a mai.

Az elválásban létrejött találkozás könyve: Neked írok, Apu!

A Csimota Könyvkiadó tavaly megjelentetett könyvét Tóth Krisztina fordította magyarra. A kötetben egy kislány vakáción írt leveleit olvashatjuk. Finoman és lassan áll össze a kép: a leveleket a halott édesapának írja.

A kötet egyszerűsége, a minden fölösleges magyarázatot, utó- és előszót nélkülöző könyv (ahol a szerző, Florence Jenner-Metz neve is nagyon diszkréten jelenik meg, és a kiadásra vonatkozó adatokat is ízlésesen hátra rejtették) figyelmességre és tudatosságra vall, és nagyon szimpatikusan jelzi már külsőségeiben is a hiányt, (fontos dolgok hiányát), vagyis a témát, amelyről szól is. Az egyoldalú levelek egy kislány sajátos gyászmunkájáról szólnak, aki azért fordul apjához – bár tudjuk, hogy tudja, hogy nem fog választ kapni tőle –, mert anyja szomorúságát nehéz hova tennie. A tartalomnak megfelelő (nem túl harsány és tolakodó) illusztrációkkal kísért levelek a vakáció végén, az édesanya folyamatos sírdogálásának csitultával végül lezárulnak.

A kötet tulajdonképpen egy módszert kínál a gyermek gyászának feldolgozásához. Meglepően hasonló folyamat ez, mint amikor elválnak a szülők. Nagyon szép könyv, szeretettel ajánlom minden korosztálynak.

Oszd meg másokkal is!
Mustra