Az allergia és az asztma ellen a fejlődésben lévő immunrendszer erősítésével védekezhetünk.
Az őszi-téli megfázásos szezonban különösen oda kell figyelni a 3-4 éves kor alatti gyermekek táplálkozására, mivel egy betegség legyengítheti fejlődő immunrendszerüket, a tartós immunvédelmi probléma pedig a későbbiekben komolyabb, krónikus betegségekhez - például allergiához vagy asztmához - is vezethet.
Ne feledjük, hogy a súlyos betegségek kialakulásának hátterében a kisgyermekek helytelen táplálkozása is állhat.
Elrettentő számok
A tüdőgondozókban és az egyéb ambuláns kezeléseken jelenleg 282 ezer szénanáthás beteget kezelnek, jelenleg pedig a 18 év alattiak 5-8%-a szenved asztmában. Ez az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség, amely azonban kialakulhat felnőttkorban is. Az intézményi orvosok az óvodákba és az iskolákba beíratott gyermekek több mint 90%-át évente megvizsgálják. Ezekből a vizsgálatokból kiderült, hogy a táplálkozással és az immunrendszer nem megfelelő működésével járó betegségek a leggyakoribbak a kisgyermekek körében.
A túlsúly már harmadik osztályosok tizedénél megállapítható, az allergia és az asztma a kilencedikes korosztályt sújtja leginkább, ahol ezer gyermek közül átlagosan 30 asztmás, és több mint kétszer ennyi allergiás. Pont emiatt nagyon fontos, hogy a szülők odafigyeljenek már pici babáik táplálására, a fejlődő immunrendszer megfelelő támogatására, hiszen így megelőzhetőek a később kialakuló, komoly betegségek.
Az immunvédelem kialakulása
Fontos a szoptatás, különösen az első hat hónapban, mivel az anyatej számos olyan összetevőt tartalmaz, amely lényeges a baba védelme szempontjából, ilyenek péládul a probiotikumok, az úgynevezett jótékony baktériumok. A terhesség időszakától egészen a szoptatás végéig, vagyis a baba hat-nyolc hónapos koráig tartó időszakot passzív immunvédelemnek nevezzük, hiszen elsősorban az anya és az anyatej biztosítja a védelmet a baba számára. Egyéves korra azonban, ha nem is tűnik el teljesen az anyatej az étrendből, védelmező szerepe mindenképp csökken. Kevesen tudják, hogy a kisbabák immunrendszere egészen 3-4 éves korig alakulóban van, vagyis erősödik, fejlődik. Ezért ez az időszak tulajdonképpen az aktív immunvédelem kialakulásának-kialakításának ideje.
Probiotikum, prebiotikum, bifidusz – Melyiket válasszam?
A pár éves kisgyermekek és a felnőttek immunvédelmének legfontosabb szereplői azok a jótékony baktériumok, probiotikumok, amelyek többek között a bélrendszer működésében és az immunvédelemben is szerepet játszanak. A probiotikumok – amelyek leggyakoribb fajtái a bifiduszok – számos fontos funkciót látnak el: K-vitamint termelnek, elpusztítják a betolakodó baktériumokat, és kiszorítják az egyéb kórokozókat a szervezetből. Ezek a probiotikumok különféle cukrokkal táplálkoznak, amelyeket prebiotikumoknak nevezünk. Bár valószínűleg már mindenki találkozott a reklámokban a pre- és probiotikumok fogalmával, szerepük és hasznosságuk mégsem egyenértékű.
A probiotikumok, mint pl. a bifidusz, az egészséges szervezet működésében fontos szerepet játszanak: hozzájárulnak a bélflóra természetes egyensúlyának fenntartásához, de főleg segítenek megakadályozni a káros baktériumok elszaporodását, ezzel betegségek kialakulását is. A prebiotikumok ezzel szemben nem baktériumok, hanem speciális cukrok, amelyek segítik a hasznos baktériumok – mint a bifidusz – életben maradását, szaporodását a szervezetben. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a speciális cukrok nemcsak a jótékony, hanem a kórokozó baktériumok számára is táplálékot jelenthetnek! Ezek külön pótlására egyébként sincs szükség, hiszen eleve megtalálhatóak számos alapélelmiszerünkben, mint pl. egyes sajtokban, a banánban, borsóban, babban vagy póréhagymában.
A bélflóra egyensúlya
A jótékony baktériumok nagy számban vannak jelen egy egészséges kisgyermek bélrendszerében. Azonban az őszi megfázásos szezonban előfordulhat, hogy egy-egy betegség következtében az immunfelelős bifiduszok, probiotikumok is kiürülnek a picik szervezetéből. Megfázás, antibiotikumos kezelés vagy hasmenés után ezért érdemes a babának probiotikus ételeket adni, azaz olyan bébiételeket, amelyek bifiduszt is tartalmaznak.
A The Journal of Allergy and Clinical Immunology website által is közzétett kutatás eredménye szerint a megválogatott probiotikus baktériumoknak jelentős megelőző hatásuk van a magas allergia-kockázattal rendelkező gyerekeknél. Egy kis odafigyeléssel, a babánk táplálékainak tudatos kiválasztásával sokat tehetünk azért, hogy a gyermekünk később egészséges, allergia- és asztmamentes felnőtté váljon. (A gyerekkori asztmáról ld bővebben itt)
