Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szülés utáni első hat hét gondjai a szoptatással, az alváshiánnyal, a kíváncsiskodó látogatókkal folytatódnak. Olvasmánylistát is kapunk, amiből kiderül, nem vagyunk rossz anyák, és szenvedéseinkkel sem vagyunk egyedül a Földön.
Az új anyának rengeteg a dolga a babával. A legtöbb feladatot még életében nem csinálta, és rögtön jól kellene: öltöztetni (kezdetben még megfogni is bonyolult a babát), pelenkázni, szoptatni. Inkább az az átlagos, hogy valami gond akad a szoptatással, nem az, hogy megy, mint a karikacsapás.
Nincs is ezzel semmi baj, arra van a védőnő meg a szoptatási tanácsadók, hogy segítsenek, végül a mamák többsége problémamentesen tud szoptatni. Ha mégsem sikerülne: a gyereked esküvőjén harminc év múlva senkit se fog érdekelni, hogy tápszert kapott-e az első félévben vagy anyatejet. És ami talán a legnehezebb: a baba igenis sír, a friss anyának pedig kezdetben gőze sincs, miért. Találgat, próbálkozik, néha sikerül, máskor nem. Anyaként könnyű ilyenkor kétségbeesni. (Holott mindannyian így kezdjük a pályafutásunkat, mégis klassz első gyerekeink vannak :P)
Végül az állandó alváshiány. Első baba mellett szinte senki se képes magát tisztességesen kialudni. A pici legalább kétésfél-három óránként szopik éjjel-nappal, igény szerinti szoptatás esetén gyakrabban. Egy szoptatás újszülöttnél körülbelül húsz-negyven perc. Kezdetben nem lehet aludni közben, mert tanulni kell a technikát. Aztán minden szoptatáskor pelenkát kell cserélni. Ha óriási szerencséje van az anyának, majdnem két és fél órát is tud egyhuzamban szundítani (ez úgy jön ki, hogy a három órából levonod a húsz perc szoptatást és a tíz perc pelenkázást), de általában jóval kevesebbet. Az első hetekben az is gyakori, hogy szoptatás után az anya még fej is, ami fárasztó, unalmas, és sokszor kétségbeejtően eredménytelennek látszik.
Szervezz magadnak kényelmet és segítséget!
Megijedtél? Ha nincsenek elszállt illúzióid erről az időszakról, könnyebb lesz megélni. A legfontosabb feladatod ebben a hat hétben az, hogy minél többet aludj és pihenj (fekve!). Utána pedig: igyál és egyél eleget. A többi (céges munka, háztartás) lényegtelen. Ha senkire sem számíthatsz majd, és legtöbbször egyedül leszel a babáddal, különösen fontos, hogy mindent megtegyél a saját kényelmedért, részben már előre. Főzzél szülés előtt a kedvenc ételeidből és fagyaszd le. Ha megteheted, hozass magadnak ebédet. Szerezz be jó sok enni-innivalót, édességet is. Párodat pedig készítsd fel, hogy az a házimunka lesz elvégezve, amit ő maga megcsinál. Ki fogja bírni hat hétig. (Vagy a házimunkát, vagy a rendetlenséget.)
Próbálj meg úgy berendezkedni a szobádban, miután hazajöttetek a kórházból, hogy szinte semmiért se kelljen felkelned. A kiságy valószínűleg ott van az ágyad mellett, de ha nem, mózesben is alhat a baba pár hétig, karjnyújtásnyira tőled. Nyugodtan hordj oda minden babaholmit a kezed ügyébe, az ágyadban is pelenkázhatsz-öltöztethetsz (az eldobható pelenkázóbetét nedvszívó, védi az ágyat). Ágy mellé jöhet a számítógép, telefon, újságok, bármi, ami kikapcsol, valamint harapnivaló és ásványvíz.
Ha lelkes és rugalmas baráti köröd van, beszéld meg velük, hogy be tudnának-e ugrani segíteni. Előre közöld, hogy nincs vendéglátás. Aki jön, számítson arra, hogy felkéred porszívózni, mosogatni, bevásárolni, vagy a (síró) babához kell beszélnie addig, ameddig te elvonulsz hajat mosni. Eszedbe ne jusson, hogy ilyenkor próbálj bárkit elkápráztatni! Készítsd fel őket, hogy a lakás hadszíntér, a csecsemő normális üzemmódja a sírás vagy alvás, és az is lehet, hogy te magad is őrült leszel egy kicsit (hormonok, gondok, nemalvás).
Ha van lehetőséged családi segítséget kapni, szerencsés vagy, élj vele! Arra azonban készülj, hogy az együttműködés nem mindig könnyű. A legtöbb nagymamakorú hölgynek elég pontos elképzelése van arról, hogy mit kell tenni a csecsemővel, hogyan kell viselkednie az anyának. Minél messzebb esnek a nézetei a tieidtől, annál több lehet a feszültség köztetek. Próbáld előkapni a humorodat, és ha úgy érzed, fontos dologról van szó, ragaszkodj a saját elképzelésedhez. Máskülönben lazíts és hagyd, hogy kényeztessenek.
Olvasd el a többi anya tapasztalatát!
* Meni történetéből megtudhatod milyen a gyermekágy, ha két kicsi gyerek mellé érkezik a kisbaba, az anya pedig szinte egyedül van a három gyerekével.
* Renegét eléggé kiütötte a babája születése utáni időszak.
* Másutt története különösen azért tanulságos, mert kiderül belőle, hogy a szoptatás közel sem magától értetődő folyamat, néha alaposan meg kell szendvednie annak, aki anyatejet akar adni a babájának.
* Tünde első szülés utáni beszámolója a harmadik napról még a kórházból, avagy a szülés nem szépítő kúra. Olvasd el a későbbi posztokat is!
* Panzejéknél Palkó mellett a két idősebb gyerek is harcol a figyelemért, bébinapló első része.
* Másutt cikkéből kiderül, hogy a celebek és milliomosok világában nagyon menő a gyermekágyi időszakot figyelmen kívül hagyni és rohanni vissza a reflektorfénybe. Csak éppen kell hozzá bébiszitter és nem fog a gyerek sem anyatejet, sem igazi huszonnégyórás anyát kapni.
* Hanna írása a második babája első hónapjáról, valamint a költői kérdés: Mi a fenét csinál, akinek nincs gyereke?
* Win nyers őszinteséggel írja meg a friss élményeit, nézd meg a többi hetet is.
* Mother Mary vallomása arról, milyen nehéz neki még az anyaság, mennyire nem így képzelte. A babája itt még csak két hetes, a történet folytatódik.
* Dexterke néhány telitalálatos meglátása a gyermekágyról, valamint egy másik írásában (nem is annyira) őrült tanácsai.
AMK
