Foglalkozó - Az őszi gyűjtögetés örömei

Olvasási idő kb. 2 perc

Kézműves rovatunkban falevelekből őszi ajtódíszt készíthetünk porontyainkkal.

A gyerek folyton guberál valamit. Jó esetben 3 faággal, úgynevezett „kalózkarddal” térünk meg szerény hajlékunkba, de zsebem teherhordó képességét ilyentájt gesztenye, mogyoró, dió és makk is teszteli.

Szóval a gyerek gyűjtöget, aztán kincseit leszórja az előszobába. Én eltakarítanám a számomra szemétnek minősülő dolgokat az útból, de jaj annak az anyának, aki csak a szemetes felé közelítene az olyan mérhetetlen értékeket képviselő dolgokkal, mint a szépséges kavicsok (egyébként széttöredezett betondarabok).

Jó adag színes falevelet is hurcoltunk már haza az idén, ebből készült az ajtódíszünk. Mert ajtódísznek lennie kell: tavasszal nyuszis, télen karácsonyos, ősszel meg faleveles. Ennek a változatnak az elkészítése tökéletesen alkalmazkodik egy lusta szülő és egy 2, illetve 4 éves gyerek teljesítőképességéhez. A lényeg, hogy viszonylag sok levelet gyűjtsön az ember, hogy aztán lehessen belőle válogatni.

Az őszi ajtódísz elkészítése

Kellékek: falevelek, a levelek színéhez igazodó karton vagy papírtányér, ragasztó és szalag.

A kartonra egy kisebb és egy nagyobb kört rajzolunk, egy középpontból kiindulva. (Ha papírtányért használunk, annak csak a közepét kell eltávolítani.) A leveleket szépen, az óvodások esztétikai elvárásainak megfelelően elrendezgetjük, majd egyesével fel is ragasztgatjuk. Miután a ragasztó megszáradt, a felső részen két lyukat fúrunk, és ebbe kb. 20-25 centis szalagot fűzünk. Ez utóbbi lesz az akasztó. (A szalagot egyébként egyszerűen az alkotás hátuljára celluxozhatjuk.)

Ha tovább akarjuk szofisztikálni a dolgot, a maradék kartonból is vághatunk ki leveleket, virágokat, ezekkel is díszíthetjük a „koszorút”, Illetve a szalagból kötött masniknak is helye lehet még itt.

Egy másik, még ragasztót sem igénylő elkészítési módhoz még sokkal több levélre lesz szükségünk. Egy drótot vagy szalagot keresztülfűzünk minden egyes levél közepén, tulajdonképpen, mintha gyöngyök lennének. Így ugyan nem érvényesül az egyes levelek formai gazdagsága, de a színekben így is gyönyörködhetünk.

Miközben rendezgetjük a leveleket, azon kívül, hogy felhasználjuk a lakásba hurcolt természet-darabkákat, egyéb hasznos dolgokat is művelhetünk. Megbeszélhetjük például a gyermekkel, hogy milyen érdekes, hogy ősz lett, mitől sárgulnak, pirosodnak ilyenkor a levelek. Aztán ideje előkapni a növényhatározót is és beazonosítani az egyes leveleket. Magam részéről mindig nagyon büszke vagyok, amikor meg tudom különböztetni a nyírt a borostyántól, sőt a tölgy levelétől is. Azt hiszem a gyerek egyelőre nem is vár ennél többet tőlem.

Mire eljutok oda, hogy a csodás művünket a bejárati ajtóra akasszam, ő már felfedezte a gesztenyéket, és éppen azt követeli, hogy készítsek hozzá katapult-gépet. A szerencsétlen gesztenyék lennének ugyanis azok a tűzgolyók, amivel a kalózhordák újabb csatájukat szándékoznak megnyerni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

olvir
olvir
Ági
Ági
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.