Sulinapló: Tankönyveket kötni szívás

Olvasási idő kb. 2 perc

Eszébe jutott már valakinek az a kérdés, hogy miért kell bekötni a tankönyveket? A gyerekek 8-9 hónapig használják csak őket, igaz, forgatják, hajtják, írnak bele, tehát rendszeresen nyúzzák, de ez az idő rövid ahhoz, hogy a könyvek tönkremenjenek. Év végén pedig úgyis az egész pakk a szekrény mélyére/pincébe/padlásra vándorol, valószínűleg soha senki nem fogja őket ismét használni. Ezek a gondolatok akkor kezdtek motoszkálni bennem, amikor az iskolakezdéskor egy nagy kupac könyvet kellett bekötnöm – öntapadós fóliába. Aki próbálta, tudja, hogy nem egyszerű feladat. Nekem másfél órámba telt a ragacsos fóliát ráerőszakolni a könyvekre, közben egyre vörösödő fejjel káromkodtam – magamban

Szokásomhoz híven az utolsó napra hagytam a könyvek bekötését: akárhányszor neki akartam kezdeni, hirtelen mindig találtam fontosabb feladatot. A Pató Pál-megoldásnak köszönhetően akkor álltam neki, amikor tényleg lett volna fontosabb dolgom. A kapkodásból semmi jó nem sült ki, a nyavalyás fólia hol felpöndörödött, hol idő előtt odaragadt a könyvborítóra, és olyan is volt, hogy a két ragadós rész tapadt egymásra, menthetetlenül. Leggyakrabban buborékosan ragadt. Ilyenkor könyörtelenül letépkedtem a hólyagos fóliát, és az egészet kezdtem elölről. A borítómennyiség vásárlásakor viszont nem számítottam arra, hogy ilyen rossz hatásfokkal fogom művelni a könyvkötési feladatot, és hiába vettem többet, mint amennyire előreláthatólag szükség volt, este 9-re ott álltam egy zsák összegyűrt csomagolópapírral és négy bekötetlen könyvvel.

Az iskolánkban erősen javasolták, hogy átlátszó fóliába kössük a könyveket, hogy könnyebben felismerjék a kicsik (főleg elsőben-másodikban), hogy melyiket kell előkeresni. A hagyományos könyvborítók, csomagolópapírok ezért szóba sem jöttek, a csak két oldalon tapadós átlátszó fóliák pedig nem tűnnek túl tartósnak, ezért választottam ismét a teljes hátoldalon ragacsos bekötőfóliát (pedig már tavaly is szívtam vele).

Mikor nagyon elkezdtem sajnálni magam, eszembe jutott kolléganőm, akinek idéntől három iskoláskorú gyereke van, segítsége viszont nulla – bele sem merek gondolni, hogy néhány év múlva nekem is három iskolás gyerekem lesz - ez háromszor ennyi bekötni való füzetet és könyvet jelent. Remélhetőleg addigra a legnagyobb magától köti a könyveit. Vagy én leszek sokkal tapasztaltabb és rutinosabb. Esetleg rájön valaki, hogy – mint az iskolaköpeny esetében húsz évvel ezelőtt – a könyveket bekötni fölösleges.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.