Egy brit kórházban egészen az ultrahangvizsgálat utolsó néhány percéig nemkívánatos személynek tekintik a leendő apákat a vizsgálóhelyiségben.
Egy brit kórházban egészen az ultrahangvizsgálat utolsó néhány percéig nemkívánatos személynek tekintik a leendő apákat a vizsgálóhelyiségben. A kórház vezetése biztonsági és szakmai okokra hivatkozik, de egy apa szerint ezek csak mondvacsinált indokok.
A brit The Guardian című lapban nemrégiben közzétett olvasói levél szerint a Londonhoz közeli Basildon and Turrock Egyetemi Kórházban csak az ultrahangvizsgálat utolsó néhány percében léphetnek a párjukat kísérő férfiak a vizsgálóhelyiségbe, hogy maguk is szemügyre vehessék a fejlődő magzatot és ugyancsak ez a néhány perc áll rendelkezésükre ahhoz is, hogy esetleges kérdéseikre választ kapjanak.
Az egyik apa levélben panaszolta be a vezetőségnél az ultrahangrészlegen uralkodó gyakorlatot. Ebben arra hivatkozott, hogy az apák kitiltása szöges ellentétben áll a brit kormány törekvéseivel, mely szerint az apáknak is egyre nagyobb súly kíván adni már kezdetektől fogva a gyerekek körüli teendőkben. Ezt szolgálja többek között, hogy az utóbbi időben az apák is élhetnek az eddig csak a nőket megillető szülési szabadság lehetőségével, illetve az iskolákban is mind jobban igyekeznek bevonni a férfiakat az aktuális nevelési kérdések megvitatásába. Annak alátámasztására, hogy problémájával nem áll egyedül, az olvasó az egyik nagy közösségi portálon olvasott bejegyzést idézi, melyben egy anya azt panaszolja, hogy férje nem lehetett mellette az ultrahangvizsgálat alatt, noha egy korábbi vetélése miatt különösen nagy szüksége lett volna a lelki támaszra.
A kórház válaszlevelében azzal indokolta a jelenlegi szabályokat, hogy a vizsgálat első szakaszában olyan bizalmas, sokszor intim kérdéseket is feltesz a szonográfus az anyának, melyekre nem feltétlenül érkezne őszinte válasz a partner jelenlétében (tipikusan ilyen kérdés lehet például a fogamzás időpontja). Enélkül azonban nem végezhetők el kellő pontossággal azok a mérések, melyek feltétlenül szükségesek egy esetleges magzati rendellenesség felderítésére. A kórház vezetősége szerint ugyancsak pontatlanságot eredményezhet, hogy az apák állandó kérdésekkel zavarják a vizsgálatot végző szakembert, és folyamatos magyarázatot várnak arra, mi látható éppen a képernyőn. Az igazgatóság szerint azáltal, hogy a vizsgálat utolsó öt percében az apák is csatlakozhatnak, oly módon elégíthető ki kíváncsiságuk, hogy közben a vizsgálathoz szükséges nyugalom sem szenved csorbát. Végül hivatkoznak arra is, hogy a személyzetet a hozzátartozók részéről ért atrocitások is indokolják, hogy a vizsgálat idején csak az anya és a szonográfus tartózkodjon a helyiségben.
A kórháztól kapott válaszok nem elégítették ki a panaszost, ezért hosszas levelezésbe kezdett a kórházzal. Szerinte ugyanis nincs egységes gyakorlat erre vonatkozóan az ország minden kórházában, és bőven vannak olyan intézmények is, ahol remekül össze tudják egyeztetni a szakmai és biztonsági elveket az apák jelenlétével. A biztonsági szempontokkal kapcsolatban pontos adatokat kért a kórháztól, melyekből kiderül, hogy az adott évben csaknem 5000 ultrahangvizsgálat történt a kórházban, és a kórházi személyzetet ért több mint 200 inzultus közül mindössze egynek a sértettje volt szonográfus. A levélíró álláspontja szerint egyetlen ilyen eset nem indokolja, hogy az összes apát eleve kitiltsák az ultrahangvizsgálatról, a vezetőség viszont arra hivatkozik, hogy egyetlen eset sem megengedhető, a kórháznak pedig sem pénze, sem lehetősége nincs arra, hogy minden vizsgálathoz őrt állítson. A panaszost azonban végső soron nem elégítette ki a kórházvezetőség válasza, és továbbra is azon a véleményen van, hogy apai érzéseinek, a gyermekhez való kötődésének a kialakulását gátolja a kórháza terhesség és a szülés kizárólag a nők feladata, és az azzal kapcsolatos eseményeknél az apáknak semmi keresnivalója nincs. azzal, hogy nem lehet mindvégig jelen az ultrahangvizsgálatoknál. Álláspontja szerint ezzel a kórház azt az ősrégi – és azóta már sokszorosan túlhaladott – szemléletet próbálja konzerválni, miszerint a terhesség és a szülés kizárólag a nők feladata, és az azzal kapcsolatos eseményeknél az apáknak semmi keresnivalója nincs.
