Amikor úgy adja a sors, hogy egyedül kell orvoshoz vinned a csecsemőt (apja dolgozik, nagymamát beutalták Bükfürdőre, a bébiszitter meg otthon kínlódik gyomorrontással), akkor:
Amikor úgy adja a sors, hogy egyedül kell orvoshoz vinned a csecsemőt (apja dolgozik, nagymamát beutalták Bükfürdőre, a bébiszitter meg otthon kínlódik gyomorrontással), akkor:
- Reggel, esetleg még segítséggel, gondosan kikészíted a kocsit a ház elé, hogy csak a gyereket kelljen majd betenni.
- Csak a babakocsit felejted el belerakni, vonszolhatod a lépcsőn, amikor az utolsó pillanatban, a felöltöztetett deddel a kezedben eszedbe jut.
- Az amúgy óramű pontosággal ébredő kicsi aznap a kitűzött etetési időben édesen alszik. Ha felébreszted, ordít, mert még nem éhes, ha nem ébreszted, az indulás pillantában ébred és ordít, hogy éhes.
- Amikor felébred végre, van tíz perced szoptatni, az első két percben berottyant.
- Amikor tisztába teszed, utána ismét.
- Amikor másodszor tisztába teszed, akkor vigyorogva lepisili az ünneplő ruháját, amiben vinnéd.
- A másik kimenő ruha folttisztítóban ázik. Több nincs, csak a tejfoltosak, valamint az, amit a múlt héten véletlenül kimostál hipóban. Piros. Volt.
- Az összekészített csomagot a baba UTÁN jut eszedbe a kocsiba pakolni, miközben a szomszédok aggódva nézik, miért üvölt ez az autó.
- Amikor elindulnál, a baba lebukja a ruháját, az autósülést, és a sebváltót. Vissza a kiindulási pontra, uramisten, elkésünk.
- Elindulsz, bekészítve a CD-t, mert a Most múlik pontosan-t akarod énekelni a védekezni képtelen babának, közben mosolyogva figyeled, hogy kivételesen csak a szembejövő sávokban van ordas nagy dugó.
- Nyugodtan elénekelheted a Csillag vagy fecskét is. Visszafelé, az ordas nagy dugóban, amikor rájössz, hogy az összes beutalót, amit gondosan kiraktál az asztalra, otthon felejtetted.
- Amikor újra elindulsz, a késésen padlógáz-csikorgógumi kombóval igyekszel úrrá lenni, miközben átkozod a nyitott ablakon át azt a barmot, aki index nélkül eléd vágott, szintén csikorgó gumikkal.
- Az eléd vágó kocsi vezetője az ultrahangos doktornő, ő is három gyereket nevel, és ő is elkésik éppen.
- Nagy büszkén betolatsz az utolsó parkolóhelyre, hogy gyorsan tudj indulni vizsgálat után. Hoppá, de hogy veszed ki a babakocsit, amikor a kocsi fara tíz centire áll egy dobozfurgon hátuljától?
- Baba az egyik kézben, babakocsi-táska a másikban, kocsikulcs jobb híján szájban. Hinnye, az úristállóját, leejtetted a sapkáját. Most hányadik kezeddel szedjed fel?
- A rendelő ajtaján kézzel írt cédula: rendelés a második emelet hatban. Felvonszolod magad kocsistól-babástól, elnézést, a liftet javítják.
- Milyen rendelés? Ja, bocsánat, elfelejtettük levenni tegnap délután a cédulát.
- A gyerek szembepisili az ultrahangos doktornőt, aki gyanús pillantásokkal méreget, vajon hallotta-e az anyázást a piros lámpa előtt?
- Igen, hoztál másik ruhát. Két rugit, és nulla kombidresszt. A fehérköpenyesek most már meg vannak róla győződve, hogy tisztára hülye vagy.
- Visszafelé esik az eső, ettől az ordas nagy dugó megduplázódik, a kocsi műszerfalán kigyullad a benzinkutat jelképező kislámpa, tankolni alvó csecsemővel ugyanakkor elég nehéz feladat.
- Azért hazaérsz valahogy. A kapuból majdcsak kitolja valaki az autót, ha porszáraz a tank. Ellentétben veled, aki pacalra ázott, amíg az összes lomot kipakolja.
- Most látod az orvosi papíron, hogy a biztonság kedvéért egy hónap múlva kontroll, tehát da capo al fine kezdheted hamarosan ugyanezt elölről.
