Nem vagyok az a típus, aki hétvégente az Alma zenekar koncertjein énekel a gyerekekkel együtt, és általában csak elviselem a gyerekalbumokat. A legújabb élményeim két gyerekcédével kapcsolatban szélsőségesek: az egyiket az elviselhetetlen kategóriába tenném, a másik viszont meglepő módon annyira tetszik, hogy gyerekek nélkül is szívesen hallgatom, ha ráuntam a rockzenére. A két véglet: a Baba-Mama Muzsika és a Gingalló.
Baba-Mama Muzsika - Tente baba
Kezdem azzal, amitől kiráz a hideg: az altatódalokkal teli Baba- Mama Muzsika - Tente baba című cédével. A kiadó eddig csak óvodásoknak, kisikolásoknak készített zenei albumokat, ez az első babáknak szóló kiadványuk.
A három hónapos lányom kiválóan alszik akkor is, ha a hangszórókból AC/DC szól, és a kocsiban sem zavarja a Metallica: békésen szendereg, amíg James Hetfield hörög. Bevallom, engem nem az Iron Maiden tesz agresszívvé, hanem ez a cédé: legszívesebben őrjöngve ütném-vágnám a lejátszót, vagy törnék-zúznék az idegességtől, akárhányszor bekapcsolom.
Többször tettem kísérletet arra, hogy ezzel altatom el a lányom, de nem vevő rá, legalábbis nem hagyta abba a sikítozást a fejhangon dúdolgató zenepedagógus hallatán. Én viszont a sírás határára kerültem több ízben is. A cédétokon olvasható információk szerint ezek a zenék formálják a gyerekek zenei ízlését. Ízlések és pofonok, ugyebár. De akkor már inkább a Metallica.
2990 Ft
Fortuna Records, 2010.
Szalóki Ági: Gingalló
Amitől pedig a jó érzéstől libabőröztem, az Szalóki Ági Gingalló című albuma. A fiatal énekesnőnek valami félelmetesen tiszta, csengő hangja van, olyan, ami bekúszik az ember ruhája alá és ott csiklandozza a bőrét. Szalóki Ági ezúttal is népdalfeldolgozásokat és megzenésített verseket énekel olyan költőktől, mint Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly vagy József Attila. Az albumon a Fehérlófia című magyar népmese is hallható Cserhalmi György előadásában.
Ennél a lemeznél végre az volt az érzésem, hogy nem csak a gyerekeknek szól, nem gagyi és bugyuta dalokkal van tele, hanem egy olyan igényes alkotás, amelyen az egész család megtalálja a maga kedvencét.
A lányaim a címadó dalért rajonganak, engem pedig a Japán kacsák hangulata fogott meg. Egyszer talán még az énekesnő koncertjére is elviszem a lányokat. Talán ott nem fogom hülyén érezni magam, mint más gyerekzenekarok koncertjein. A lemez egyébként 2010-ben „Az év hazai gyermekalbuma" Fonogram-díjat nyerte.
4090 Ft
FolkEurópa, 2009.
