Rövid szüléstörténet Krisztától, akinek első gyermeke a születésnapján, villámgyorsan jött világra érzéstelenítés és beöntés nélkül. Te is szeretnéd megosztani szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!
Szeretném veletek megosztani egy nem mindennapi, szupergyorsnak mondható baba érkezését. Terhességemet a maga természetességében és természet felettiségében éltem meg. Minden úgy ment, ahogy annak mennie kellett. Havi védőnői találkozások, havi orvoskontroll, és még egy 4D-s ultrahangra is kaphatóak voltunk Nagykanizsán. Itt tudtuk meg, hogy egy kisfiú bújik meg odabent a pocakomban. Akkor már a neve is megvolt: Marcell. Mivel őszi baba lett, ezért a terhesség legszebb és legönfeledtebb része a nyári hónapokra esett. És mint talán még emlékszünk rá, 2007 nyara több melegrekordot is tartogatott. De ez szinte meg se kottyant. Se lábdagadás, se ödéma, se szédülés. Azonban volt Balaton ezerrel, napozás ésszel, Boglári Szüret, kerti szüret, diószedés. Kisfiam keddi napon született meg, és én még vasárnap füvet nyírtam a kertben. Ennyit a terhességről.
Hétfőn aztán doktorom a kórházban fogadott, ahol ő minden rendben talált, csak a vérnyomás volt egy kicsivel magasabb a kelleténél. Mivel már a 38. hétben voltam, jobbnak találta, ha felvesz az osztályra: a baba már akár meg is érkezhet. Azonban én nagyon elkeseredtem, mivel másnap volt a születésnapom. Őszintén megvallva sírtam. Nem is keveset: nem akarok a kórházban ünnepelni. Akkor még nem tudtam, hogy életem legszebb születésnapi ajándékát fogom a karjaimban tartani.
Szobatársnőmmel tévét néztünk aznap este, beszélgettünk. Neki még jócskán volt vissza a terhességből. Elaludtunk. Egy furcsa pattanásra ébredtem fel és valami melegre. Na, ez bizony a magzatvíz. Szóltam az ügyeletes szülésznőnek, hogy most aztán hajrá, itt szerintem baba lesz. Fájás azonban még semmi. Ő azért szólt az ügyeletes dokinak, hogy vizsgáljon meg, aki megnyugtatott (vagy sem), hogy itt még nem mostanában lesz baba, és el is ment. A gépet rám kapcsolták, és abban a pillanatban iszonyatosan fájni kezdett. A gép szerint ezek már "szép" fájások voltak, így ismét felzargatták a dokit. Na ekkor kezdődött a hajrá. Ez már nem vicc - mondta. Van-e választott orvos, szülésznő? Mondom igen.
Orvosom a kórház szomszédságában lakik, így futva (mert ezt volt az ügyeletes "utasítása") időben be is ért. Szülésznő szintén. Apuka szintén. Beöntés nincs. Saját hálóing van csak. Érzéstelenítésre már nincs idő. Iszonyatosan szomjas vagyok. Inni nem kapok. Egy, kettő, három. Baba kint. Kezembe vehetem. Apa köldökzsinórt elvágja. Apa elmegy a bébivel. Apgar 10/10. 3030 gramm, 51 cm. Minden rendben. Nagyon boldog és fáradt vagyok. Végre kapok inni szívószállal. Két órát töltünk még a szülőszobán. El sem hiszem, hogy 3 óra alatt megvolt az egész mindennel együtt. A szülésznő szerint nagyon szerencsés vagyok. Én elhiszem neki. Ügyeletes orvos és a dokim együtt jönnek gratulálni: Boldog születésnapot! És tényleg, ma van a szülinapom, vagyis a SZÜLINAPUNK! Október 16. Gál napja. És ahogy a mondás tartja: „Ki Gál napján szület, vidám lesz mint a szüret!" Így legyen.
Kriszta
