Számtalan baj forrása lehet, ha az apa is ott lábatlankodik a szülésnél, ráadásul teljesen feleslegesen, mert semmi szükség rá, sőt nélküle sokkal gyorsabban és egyszerűbben világra jön az újszülött.
Nagyobb eséllyel kell beavatkozni a szülés menetébe (például gyakrabban kerül sor császármetszésre), ha az apa is jelen van gyermeke születésénél, ráadásul megnehezíti párja életét is, hiszen ilyen esetekben hosszabb és fájdalmasabb a vajúdás, mint ha csupán a szülésznő kíséri az eseményeket. Nem közömbös az apai jelenlét a későbbiekre nézve sem, mert apás szüléseket követően gyakoribbak a válások, sőt a mentális problémák is - állítja egy brit szülész, Michael Odent.
Meglepő kijelentését azzal támasztja alá, hogy férfi jelenlétében - és itt nem kizárólag az apára gondol, hanem arra is, ha a szülészorvos férfi - az anya óhatatlanul feszültebbé válik, ami megemeli adrenalinszintjét, ez pedig kedvezőtlenül hat a táguláshoz nélkülözhetetlen oxitocin termelődésére. Ráadásul az apa szorongása elvonhatja a nő figyelmét a lényegről, ami csak tovább bonyolítja a helyzetet. Dr. Odent egészen odáig megy, hogy a császármetszések számának megszaporodásáért is részben az apás szülések elterjedését okolja (a briteknél a szülések több mint 90 százaléka zajlik az apa jelenlétében).
A későbbi következményeket említve kiemeli, hogy a szülőszobai élmények hatására nagyot eshet a nő vonzereje a férfi szemében, ami később a kapcsolat felbomlásához, váláshoz vezethet. Manapság egyre több szó esik arról is, hogy az újdonsült apáknál is megtalálható a szülés után depresszió megfelelője - dr. Odent szerint ezért is részben az apás szülések tehetők felelőssé.
Megoldásként azt javasolja, hogy problémamentes vajúdáskor egyáltalán ne legyen jelen férfi a szülésnél - sem az apa, sem pedig orvos. Angliában, Franciaországban és Afrikában szerzett több mint ötvenéves tapasztalataira hivatkozva úgy véli, hogy sokkal egyszerűbb dolga van az anyának, ha csendes, nyugodt környezetben, mindenféle férfinép nyüzsgése nélkül hozza világra gyermekét.
Ellentmondásoktól sem mentes álláspontját a jövő hónapban kívánja nyilvánosságra hozni a brit bábák szakmai szervezetének (Royal College of Midwives) manchesteri kongresszusán, de máris kapott érte hideget-meleget. A Dad Info nevű információs weboldal gazdája, Duncan Fisher például azt mondja, hogy már dr. Odent gondolatmenetének kiindulópontja is alapjában hibás, és egyik állítását sem támasztják alá tudományos bizonyítékok. Nem állítható, hogy minden apa félne és szorongana már a szülőszoba gondolatától is, és az anyák jelentős részének éppen attól szökne az egekbe az adrenalinszintje, ha nem tudhatná maga mellett a párját, aki inkább megnyugvást ad számára azzal, hogy egy idegen környezetbe egy kicsit beviszi az otthont.
Mary Newburn, a National Childbirth Trust nevű jótékonysági szervezet képviselője nem minősíti ennyire vehemensen ostobaságnak dr. Odent minden szavát. Ő azt mondja, hogy mivel a férfiak sem egyformák, vannak esetek, amikor igazsága lehet a szülésznek. Ezt azért is érdemes fontolóra venni, mert mára kicsit átestünk a ló másik oldalára, és míg korábban az apa a szülés tájékára sem mehetett, addig manapság szinte a „jó apaság” fokmérője, általános társadalmi elvárás, hogy a férfi is jelen legyen gyermeke világra jötténél. Mary Newburn a nők részéről általánosnak tekinthető véleményt idézi, mely szerint „a gyermekvállalás közös döntés volt, és ha enyém a kilenc hónap és a szülés minden nyűge, akkor az a legkevesebb, hogy elvárhatom, hogy a másik fél is jelen legyen és segítsen a nehéz pillanatokban”. Pedig erre nincs minden újdonsült apa felkészülve, és akár rosszul is elsülhet a dolog, ezért nem árt, ha tisztában vagyunk a lehetséges hátrányokkal is - figyelmeztet Mary Newburn.
