Míg dédanyáink korában a gyermekágyi láz szedte az áldozatait, napjainkban az akár hosszú évekig is elhúzódó Porontyitis tizedeli a lakosságot.
Világméretű járványtól tart a WHO. Míg dédanyáink korában a gyermekágyi láz szedte az áldozatait, napjainkban az akár hosszú évekig is elhúzódó Porontyitis tizedeli a lakosságot.
A betegség az újinfluenzánál is ragályosabb, áldozatai főleg terhes és kisgyermekes anyák, de a vírus nem kíméli a családalapításon gondolkodó nőket, férfiakat, sőt, a közhiedelem által józan és higgadt gondolkodással felruházott apákat sem.
A fertőzöttek családtagjainak beszámolói alapján a vírussal fertőzött egyént csillapíthatatlan és fékezhetetlen internetezési vágy hajtja. Idejének jelentős részét, súlyosabb esetben a családi játszóidőt is a Poronty elnevezésű internetes portálon tölti, amelyet legalább óránként frissít. Minden cikket elolvas, az érdekes posztoknál remegő ujjakkal szórja a kommenteket, néha hangosan felnevet, vagy ingerülten felpattan, és órákig magyaráz különböző nicknevek mögé bújt olvasók furcsa gondolkodásáról, érthetetlen reakcióiról. Az avatatlan, még egészséges családtagok ilyenkor aztán gyors összenézést követően, családoknál szokatlan egyetértésben, egymást megelőzve rohannak lekapcsolni a számítógépet, súlyos elvonási tüneteket váltva ki a fertőzött egyénből. Megfigyelések alapján elmondható, hogy a tünetek a gyermekek számának és korának növekedésével kissé enyhülnek, de hivatalosan még egyetlen gyógyult esetet sem regisztráltak.
A legfrissebb hírek szerint az ügyben már a Fehér Ház szóvivője is megszólalt, elismerve, hogy a CIA már három éve tud a titkos vírusról, de tömeghisztériától tartva eddig csak titokban vizsgálódott az ügyben.
A szakértők ezúton is kérnek mindenkit, hogy aki az alábbi tünetek bármelyikét felfedezi magán, sürgősen lépjen kapcsolatba a háziorvosával:
- ha nem bírja kivárni a munkaidő végét, és a két óra múlva leadandó jelentés helyett a Poronty oldalát böngészi;
- ha a “pocaklakó” szó hallatán érthetetlen módon végifut a hátán a hideg;
- ha “harcra fel” üzemmódban kezdi tornáztatni az ujjait, amikor egy poszt címében felbukkan az "otthon szülés", a "testsúly", a "szoptatás" vagy a “húzzatok” kifejezés;
- ha a férje azt álmodja, hogy Heatherette babaruha-kirakatot rendez;
- ha tudja, hogy a Porontyot nemcsak Magyarországon, hanem “masutt” is olvassák;
- ha a kommentek között automatikusan Brumibaby hozzászólásait keresi;
- ha pontosan tudja, hogy mire gondoljon annak az igen hétköznapi szókapcsolatnak a hallatán, hogy “lila bugyi”;
- ha tagja az FNA-nak;
- vagy ha legalább tudja, hogy mi az;
- ha aggódni kezd, amikor az első hozzászólás nem Subbantósdi nevéhez fűződik;
- ha a vasárnapi szüléstörténet olvasása közben könnyeivel eláztatja a billentyűzetet;
- ha a Porontyot hamarább nyitja ki, mint az emailjét;
- ha tudatosan NEM gyarapítja a “Bezzeganyák” táborát;
- vagy már megtanulta jól leplezni;
- ha már legalább egy cikk elolvasása után megfogalmazódott önben az a gondolat, hogy “Minek az ilyennek gyerek?”;
- ha tudja, hogy Tünde méhe nem zöldséget, hanem gyümölcsöt terem;
- ha tisztában van Magenta rövidke rasztás négylábú múltjával;
- ha tudja, hogy császármetszéséből fakadó pszichés problémáinak kezelése csupán fél percébe kerül a “felcsernek”, aki bármikor képes akár kétszer ennyi időt is rászánni a császármetszés szomatikus előnyeinek az ecsetelésére;
- ha el tudja fogadni, hogy a terhesség, szülés és a gyereknevelés nem mindig rózsaszín ködben és hárfázó nimfák énekétől körülölelve, két méterrel a föld felett történhet és történik.
A rohamosan növekvő kommentszámok alapján a kutatók állítják, hogy az agresszív természetű vírus e percben is nagy hévvel szedi áldozatait. E percben. Ön mit érez??
Panzej
