Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amerikai kutatók csaknem 140 ezer nő adatai alapján kerestek összefüggést a szoptatás időtartama és a későbbi megbetegedések között.
Szoptatás. Már megint. Most viszont olyasmiről lesz szó, ami azok érdeklődésére is számot tarthat, akik már régen nem szoptatnak és már nem is szándékoznak soha. Egyúttal alkalmas ama igaztalan vád felülbírálatára is, miszerint csak saját önös érdekeit nézi az, aki ilyen-olyan okból tápszerrel eteti a gyerekét. Azonnal kiderül ugyanis, hogy a szoptatás nemcsak a csecsemő, hanem az anya érdeke is, már csak ezért sem állja meg a helyét a fenti vélekedés, de az általánosító megállapítás - az általánosító megállapítások természeténél fogva - úgy egyébként sem igaz.
Több könyvtárat lehetne megtölteni azokkal a kutatásokkal, melyek mind a szoptatás kedvező hatását bizonyítják a csecsemő szemszögéből, kevesebb szó esik ugyanakkor arról, hogy az anya egészsége szempontjából sem közömbös, hogy szoptat-e és ha igen, mennyi ideig. Kiderült már korábban is, hogy gyermeküket szoptató anyák körében később kisebb valószínűséggel fordulnak elő bizonyos rosszindulatú daganatok (emlő- és petefészekrák) és a csontritkulás, de egy új vizsgálat szerint még ennél is derűlátóbbak lehetünk.
Amerikai kutatók csaknem 140 ezer nő adatai alapján kerestek összefüggést a szoptatás időtartama és a későbbi megbetegedések között. A változókort követően jelentkező betegségek gyakoriságát kívánták felmérni, ennek megfelelően olyan nők adatai kerültek be az elemzésbe, akik esetében átlagosan 35 év telt el azóta, hogy a szoptatás kérdése aktuális volt életükben. Az Obstetrics & Gynecology májusi számában közzétett eredmények szerint a szívroham és a szélütés esélye közel 10 százalékkal, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint esélye pedig 20 százalékkal kisebb, ha valaki korábban összességében több mint egy éven át szoptatott, szemben a gyermeküket egyáltalán nem szoptató anyákkal. Az ilyen időtartamú szoptatás csökkenti a magas vérnyomás veszélyét is, egészen pontosan 12 százalékkal. Jó hír, hogy a felsorolt kedvező hatások - kisebb mértékben - már akkor is jelentkeznek, ha valaki akár csak egy hónapon át szoptatja gyermekét.
A kutatók feltételezik, hogy a tejelválasztás kapcsán termelődő oxitocinnak is szerepe lehet a szoptatás egészségvédő hatásában azáltal, hogy az erek falát elernyesztve ellenállóbbá teszi azokat a meszes felrakódások kialakulásával szemben. A tejtermelés és a szoptatás az anyai szervezet kalóriafelhasználásának fokozása révén segít a terhesség során felszedett fölös kilók leadásában, ezzel máris kiiktatva egy fontos kockázati tényezőt.
Felmerül ugyanakkor, hogy a szoptatás nem közvetlenül, hanem több áttételen keresztül fejti azt a hatást, mely csak évekkel-évtizedekkel később kamatozódik az anya egészségében. A kutatók szerint elképzelhető, hogy az áll az összefüggés hátterében, hogy a szoptatást fontosnak tartó anyák összességében tudatosabban élnek és jobban figyelnek egészségükre, és a felsorolt betegségek kialakulását elősegítő tényezők kiküszöbölése révén ez vezet a cukorbetegség, magas koleszterinszint, magas vérnyomás, szívroham és szélütés ritkább előfordulásához.
Mielőtt bárki lerágott gumicsontot emlegetne a szoptatás témáját látva, csak annyit jegyeznék meg halkan, hogy az említett kórképeket kivétel nélkül „népbetegségként" és a halálozás vezető okaként tartják számon szerte a világon, ezért sem mehetünk el szó nélkül a most ismertetett összefüggések mellett.
