A zene valóságos csodaszer a gyermeki agy fejlődése szempontjából, úgy növeszti a gyermek agyát, miként a tesmozgás az izmokat. A bostoni Harvard Medical School (a Harvard Egyetem posztgraduális orvosi képzést nyújtó intézménye) kutatócsapata tett ilyen megállapítást a Journal of Neuroscience című, egyesült államokbeli tudományos szakfolyóirat által közölt tanulmányában. E felfedezése egyúttal azt is sugallja, hogy a "zenei géniusz" inkább a kemény munka, a sok gyakorlás eredménye, mint veleszületett adottság, olvasható az MTI oldalán.
A zenetanuló gyerek agya másként növekszik, mint nem muzsikáló társaiké, a zene fogékonyabbá teszi az agyat az új ismeretek befogadására - állapították meg kísérleteik nyomán a Gottfried Schlaug vezette kutatók. Kutatásukban hatéves gyerekekre összpontosítottak. Olyan gyerekeknek, akik korábban nem tanultak zenét, másfél évig zongoraleckéket kaptak. Mindegyik gyermek agyát megvizsgálták MRI (mágneses magrezonancia-képalkotáson alapuló)-készülékkel a tanfolyam előtt és után. A zeneórákra járó gyerekek agya másként alakult e másfél év alatt, mint a zenét nem tanuló egyívásúaké, nagyobb mértékben nőttek motorikus idegpályáik és hallóidegpályáik.
Schlaug szerint ez az első tanulmány, amely kimutatja, hogy a zenét tanuló gyermekek agya másként fejlődik, mint a nem tanulóké. Felnőttek esetében már korábban is bizonyították, hogy a zenével foglalkozók agya más, mint a zenétől távol állóké, de gyerekkísérleteket most végeztek először - mondta.
