Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyesek meggyőződéssel állítják, hogy ajánlatos vigyáznunk arra, mivel és hogyan töltjük az év első napját, ugyanis olyan lesz az egész évünk.
Egyesek meggyőződéssel állítják, hogy ajánlatos vigyáznunk arra, mivel és hogyan töltjük az év első napját, ugyanis olyan lesz az egész évünk. Ez részemről mondjuk nagy szívás lenne, de hát nem kell komoly következtetéseket levonni, ugyanis a fenti babonából kiindulva az egész földgolyó egyharmada 365 napig másnaposan szédelegne.
Apropó, babona! Ugye mindenki teletömte magát rendesen lencsével, hogy sok pénze legyen és persze szép is maradjon? Ettünk mindannyian cocát is, hogy betúrja a szerencsénket, s véletlenül sem tálaltunk szárnyast, aki kikaparhatná ugyan azt, amit a disznó be. Remélem mindenki megfogadta, hogy idén önmérsékletet tart a szénhidráttal, alkohollal, cigivel, valamint nem rágja majd a körmét és elkezdi majd emelgetni sport gyanánt a csülkét.
Ez a hétvége az, amikor végre tényleg egymáséi lehetünk családilag, hiszen túl vagyunk az ünnepeken, amikor a Pápán kívül mindenkit vendégül láttunk, vagy meglátogattunk. S mivel baromi hideg van, arra gondoltam, hogy menjünk moziba a gyerekekkel, aztán pedig origamizzunk, vagy olvasgassunk együtt a kandalló melegénél, vagy a radiátornak dőlve.
Madagaszkár 2
Nos, én speciel úgy ültem be rá, hogy nem láttam az első részt, akkor ugyanis egyéb programként Andrist szültem, míg családom egyéb tagjai kukoricát toltak a képükbe és riszálták úgy is, úgy is. Azóta persze adott rá az egyik kereskedelmi csatorna lehetőséget, hogy bepótoljam tájékozottságom ezen hiányát, s rájöttem, tökéletes volt az élvezet az előzmények nélkül is. Bár előfordulhat, hogy erre még a moziban jöttem rá.
A Négy jó barát, a jól táncoló, hetyke oroszlán (mint vezér állat), a víziló leány, akinek amúgy nagy szerencséjére Liptay Claudia a magyar hangja (így lesz szexi bojlertesttel is), a laza zebra, valamint a hipochonder zsiráf elhagyja New York-i otthonát, s visszatérnek természetes közegükbe. Vagyis rácsodálkoznak arra, hogy ők kik is valójában, bizony, állatok. Szép üzenet ez egyébiránt, csodásan kódolódott bele a rejtett mondanivaló, hogy tulajdonképpen mindannyian visszavágyunk a természetbe. Kivéve a pingvinek, akik a végén visszahúznak Amerikába, persze csak az után, hogy feleségül vette a főpingvin a bólogatós figurát a repülő szélvédőjéről (gyönyörű kép).
Most, hogy lelőttem egy picit a történet poénját, nyugodtan túrjatok bele a monitorba, mindenesetre nézzétek csak meg a moziban is! Mert ha már moziképes gyerekkel vagyunk megáldva, remekül fog szórakozni az oroszláncsalád egyesülésén, s Alex állatok királyává válásán, s a többi faj egymásra találásán. Szerencsére ránk, szülőkre is gondoltak az alkotók, s garantálták, hogy nem bólintunk bele a film alatt a kukoricánkba. A Madagaszkár 2 is tele van jó poénokkal, még ha egy kissé harsányra sikeredett is a film. Az pedig, hogy hogyan lehet egymásé egy víziló és egy zsiráf, csak a fantáziánkra van bízva, mint ahogy az is a nagyobb egyének dolga, hogy értelmezze azt a filozófiai üzenetet, hiába vagyunk egyformák (történetesen zebrák), akkor is mindannyian egyéniségek lehetünk.
Szombat, Európa mozi, 15:00 (többek között)
Cincin lovag
Vannak olyan alkotások, ahol a nagy levegő beszorul, aztán meg kipukkad, s a Cincin lovag pontosan ilyen. Ha ugyanis csak az előzetest látjuk valahol, akkor kerekedik a szemünk, s azt mondjuk egymásnak, hogy hűű, meg haa. Tökéletesen sikerült a verkfilmet összevágni, valamint a történet hiányait elfedni.
A Cincin lovag igazi MESEFILM akart lenni. Monumentális látvánnyal, világon belüli világgal, olyan birodalomban, amiről mondák születnek majd, sőt, már a mese önmaga legenda. A történet azonban egyáltalán nem lett kerek, de még csak horpadt tojás sem. Hiába az izgalmas ugrás az emberek életéből a kiépített egérvilágba, majd patkányföldre, számos olyan motívumot tartalmaz a film, amit nehéz feldolgoznunk. Például, hogy az egérszülők, aki a dramaturgia szerint pozitív figurák, simán feldobják Cincint, a gyermeküket és gyakorlatilag a biztos halálba küldik a Tanács által. S ezt ráadásul teljes természetességgel. Ha túltettük magunkat ezen a kis epizódon, próbáljuk megemészteni, hogy az amúgy szintén pozitív hős, patkány, egy száznyolcvan fokos fordulattal egyszer csak negatív figurává válik, s becserkészi a cingárarcú királylányt.
Ekkor már kapkodjuk a fejünket, hogy ne már, hiába akar őszinte emberi érzéseket továbbadni a film, azért a gyerekeknek ez még emészthetetlen. Akinek eddig teljes mellszélességgel drukkoltunk, egyszer csak ellenséggé válik. A hab a tortán azonban még csak most jön, a királylányt nem akárhogy akarják kicsinálni a patkányok. Kikötik és egy szűk és lapos odúból előhúzva, elevenen meg akarták etetni a többi patkánnyal. Szerintem ezen nincs mit magyarázni, ez dramaturgiai baklövés. Még akkor is, ha végül mindenki megbocsát, mindenki visszaáll a sötét oldalról. A Cincin lovag tehát fél lábon álló alkotás lett, hiányos kerettörténettel, s rémisztő elemekkel. Bátraké a szerencse!
Vasárnap, Kossuth mozi, 16:00 (többek között)
GYEREKMENTES ÖVEZET
Kaméleon
Néha olyan perverz tudok lenni, hogy előbb olvasom a kritikákat, mint hogy megnézzem a filmet. Goda Kriszta új filmjét pedig csak fanyalogva dicsérték, így fél fenékkel ültem be a moziba. Mert azt mondták, hogy Nagy Ervin valahogy nem jött át és merev lett a figurája, pedig ő az, akinek csukott szemmel kitárják a nők, lányok, asszonyok a szívüket.
Aztán leesett az arcom, mert szenzációs alkotás lett a Kaméleon. 103 percen keresztül feszül bennünk a húr és semmi nem úgy zajlik, mint ahogy várnánk. Gábort (Nagy Ervint) ugyanis egyáltalán nem akarták velünk megszerettetni, de nem is kell. Kényelmetlenül érezzük magunkat az egész film alatt, mert kínos az egész, mindemellett briliáns kis finomságokkal építi fel a filmet az alkotó.
Gábor gyökértelen és megfoghatatlan személyiség, a film pedig nem adja könnyen magát, határozottan megmozgatja az agysejtjeinket. S mint a legtöbb jó mozi, ez is a végén csap egy nagyot, amikor felszisszenünk, hogy igen, ennek csak így lehet vége! A köztes megoldások pedig igazán feledtetik velünk a csak kicsit burkolt reklámokat, a főszereplő helyén a buszon hagyott kaméleon pedig az egyik legjobb jelenet.
Végleg itt az ideje tehát, hogy a magyar filmekre ne csak úgy gondoljunk, mint hangos, kalamajkával tarkított vígjátékokra, hanem olyan különös alkotásokra, amik hosszú ideig rabul ejtik a gondolatainkat. A Kaméleon meg ezt akarja nálunk elérni. Sikerült.
Művész mozi, szombat, 19:30 (többek között)
