Tizenegy éve pereskedik fiáért egy férfi

Olvasási idő kb. 1 perc

A Strasbourgi Emberjogi bíróságot is megjárta egy férfi ügye, aki tíz éve hiába harcol magyar bíróságokon azért, hogy apasági nyilatkozatot tehessen írja a Független Hírügynökség a Népszabadság szombati száma alapján.

A Strasbourgi Emberjogi bíróságot is megjárta egy férfi ügye, aki tíz éve hiába harcol magyar bíróságokon azért, hogy apasági nyilatkozatot tehessen írja a Független Hírügynökség a Népszabadság szombati száma alapján. Az esetről a napokban született strasbourgi ítélet apropóján számoltak be. A nemzetközi testület úgy ítélte meg, hogy Mezey György számára a magyar állam nem biztosította jogot, hogy ügyét a bíróság ésszerű határidőn belül tárgyalja, és határozzon polgári jogai és kötelezettségei tárgyában. Kártérítésként 7 ezer eurót ítéltek meg neki, a kért egymillió helyett.

A férfi ott volt 1998-ban, amikor élettársa világra hozta a gyermeket, akit fiának tart. Az élettárssal viszont kapcsolatuk megromlott. A férfi szerette volna magát apaként bejegyeztetni, de ehhez élettársa nem járult hozzá. Ezt követően fordult bírósághoz 2000-ben. Időközben egy másik férfi az anya beleegyezésével apasági nyilatkozatot tett a gyermekkel kapcsolatban. A magyar családjog szerint ez "az apaságot egymagában megállapítja", ezért a bíróság a magát a gyermek apjának tartó Mezey ügyét 2002 januárjában megszüntette.

Az ügy az Alkotmánybíróságot is megjárta, de a testület a perben tárgyaló bíró beadványát érdemi elbírálásra alkalmatlannak minősítette. Most a lap szerint a bírónak döntenie kell, hogy érdemi eljárást folytat le az ügyben, vagy perelhetőség hiányában lezárja azt. Ez utóbbi esetben Mezey még mindig fordulhat az Alkotmánybírósághoz, csakhogy a gyermek már lassan 11 éves lesz, írja a Független Hírügynökség.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.