A Poronty tesztcsapata a Fővárosi Állat- és Növénykert nyári táborában töltött egy napot. 180 gyerek hat csoportban hódolhatott az állatok előtt reggeltől késő délutánig, rengetegen igyekeztek azon, hogy minden gyerek jól érezze magát.
Tekintse meg képeinket!
S bár nagyon aggódtunk, hogy hőgutát kapunk, az égiek igen kegyesek voltak hozzánk, mert majdnem végig felhős volt az ég. Csak sajnálattal tudtunk azokra gondolni, akik kánikulában csinálták (és fogják csinálni) végig ezt a hetet.
A heti 33.500 forintos ár első hallásra kicsit soknak tűnik, de ezért a gyerekeket reggeltől estig fárasztják, kaját is kapnak, tartalmas ismeretterjesztő és játékos foglalkozásokon vehetnek részt, érdekes előadásokat hallgathatnak és közelebbről megismerkedhetnek az állatkert lakóival. Mivel néhány szülő panaszkodott, idén nem szerepel a programok között a takarítás, pedig állítjuk, hogy kecskebogyó ide vagy oda, tavaly élvezték a gyerekek az állatsimogató és a parasztudvar takarítását. A részvételi díj tartalmaz egy féléves állatkerti bérletet, valamint két pólót és egy fényképalbumot is.
A gyerekek fél nyolckor érkeznek, s minden csoport más színű pólóban járja végig a különböző állomásait, hol egymást keresztezve, hol pedig az állatkert különböző pontjain szétszórva kavarognak. Délután fél öttől lehet a gyerekekért jönni, de a játszóházban tovább is maradhatnak a kifárasztott kölykök.
A világoskék csapat, akik egyben a legfiatalabbak voltak (a legifjabb 4 éves), az előadásokat a saját szintjükön hallgatták, könnyedebben, nehogy túlságosan iskola- és oktatásszagú legyen számukra a dolog. A nagyobbak viszont csüngtek a zoopedagógusok és gondozók minden szaván, látszott, ahogy tágul a kis agyuk.
Idén a csiga volt az a szerencsés állat, aki megnyerte a gyerekekkel való közös fotózkodást, mit ne mondjak, nem tolongtak a vállalkozók, s kérdésemre, hogy miért nem valami populárisabb állatot választottak, egyszerű választ kaptam: 180 gyerek dögönyözését egyetlen szőrös állat sem élné túl, a csiga pedig bírja a macerát. Tavaly bütykös csótány volt a fotók sztárja.
Az Akváriumban összeverődött két csapat ámulva nézte, hogy szórnak be a gondozók apró rákokat az éhes tengeri halaknak. Kicsit arrébb egy másik csoport a tapírt és a nagy marát próbálta becserkészni, a közeledésre a területen addig mélán ácsorgó vízidisznó sértődötten arrébb vonult.
A táborosok minden nap más interaktív játékot játszanak, például magukat elefántnak képzelhetik, ormánnyal. Majomkodhatnak a majomházban is egy picit, nézhetik a fókát, amint halért ugrabugrál, és kézműveskedhetnek is természetes alapanyagokból, s estére garantált, hogy teljes kimerültségben hullanak az ágyba, nem mindennapi élményektől telve.
A piros pólós társaság tagjai az angol turnushoz tartoznak. Miután azt gondoltam, hogy bizonyára külföldi gyerekek számára szervezik az angol nyelvű tábort, Karap Ágnes, a játszóház vezetője elmondta, hogy inkább azok a szülők íratják be ide a gyerekeket, akik szeretnék, ha a gyerekük gyakorolná az angolt. A tapasztalat az, hogy a külföldi gyerekeket pedig magyar csoportba teszik, szintén a gyakorlás miatt.
Az állatkerti zootábor, ha nagy állatbarát a gyerekünk, kézenfekvő alternatíva lehet a nyárra, azt azonban vegyük figyelembe, hogy mennyire bírja a gyerek a gyűrődést. Mit ne mondjak, nekünk se ártana egy kis energia a mai nap után…