Az első rész modernre átírt klasszikus meséi inkább csak leegyszerűsített, rövidített verziók. (Dragomán György Holle anyóját kivéve össze sem lehet hasonlítani őket Mosonyi Alíz valóban modern klasszikusaival.) A második részben szereplő modern mesék között pedig feminista tanmesétől (Bódis Kriszta) mitologikus történetig (Schein Gábor) minden van, és minden színvonalon.
Márpedig kevés maradandóbb és élvezetesebb olvasmány van, mint a gyerek- vagy meseregény. Ahogy én talán még ma is fejből tudom Kästner klasszikusait, Momot vagy Mary Poppinsot, úgy mindenkinek megvan a maga kedvenc szerzője, akit százszor elolvasott, természetesen az ágyon hasalva, egy délután alatt. A hazai kínálatból is jó pár, sajnos már nem élő klasszikussal büszkélkedhetünk. Lázár Ervin, Janikovszky Éva, vagy éppen Mándy nyelve és világlátása belevésődik a kis olvasókba. Mindenfajta erőltetett tanárkodás nélkül lehet szeretni és megszeretni a könyveket és történeteket segítségükkel (és Réber Lászlóéval). És persze a szocializmus kultúrpolitikájának köszönhetően válogathatunk olyan nagyok meséi közül, mint Nemes Nagy, Mészöly, Kormos. (Ez ügyben a Kossuth Kiadó Kökény kisasszony című gyűjteményét ajánlom, antikváriumból.)
Ha szeretnénk újat is adni a gyerek kezébe, nehéz eligazodni. Szóljon az ő koráról, problémáiról, de ne csak attól legyen modern, hogy van benne számítógép és kukac. A kortárs meseregény útvesztőjébe próbálunk egy kis összefoglaló betekintést nyújtani. Sok minden kimaradt persze, de várom a kérdéseket, és amit ismerek, arra igyekszem majd válaszolni.
Darvasi László: Trapiti. Magvető, 2002. 1990 Ft. A+ - Úgy tíz-tizenkét éves kortól ajánlom. A Lázár Ervini hagyományt úgy hangolja újra, hogy nem lesz epigon: furcsa szerzetek, sci-fiszerűen kitalált, modern, de mégis mesés saját világ, bonyolult, de követhető és izgalmas történet rengeteg egyedi, szereplővel, hogy mindenkinek legyen kivel azonosulnia. Legkevésbé sem didaktikus tanulság a demokrácia hasznáról, a valódi ünnepről, az önkifejezés szükségességéről, és arról, hogy bizonyos helyzetekben mindenki segíthet győzni a gonosz felett, aki a felejtés birodalmát akarja győzelemre vinni a múltból táplálkozó kultúrával szemben. Minden figura szerethető, még a gonoszok is egy kicsit.
Lackfi János: Kövér Lajos színre lép. General Press, 2007. 2200 Ft. A - Meg kell vallanom, nálam Berzsián és Dideki valamint Bab Berci a mérce, a felülmúlhatatlan. Bármikor egy lendülettel végigolvasom, és mindent ahhoz mérek. Lackfi jól vette ezt az akadályt. Ami a verseiben jó, a személyes, családias hangvétel, az ötletesség, kedvesség, azt mind megőrzi a prózája. Ami pedig lehúzza, a kidolgozatlanság, helyenkét kicsit laposabb nyelviség, azt mind levetkőzi. A történet nagyon egyszerű, de nagyon jól ki van találva és humorosan bevonja magyar kapitalizmusunk anomáliáit a regény cselekményébe. A főhős, Kövér Lajos, nagyon kövér, ezért barátja, Sovány Laci segít neki. De a sok Lajos-emelgetésben irtó erős lesz, súlyemelővé képzi magát, és a többi súlyemelővel csapatot alkotnak. Végül ők rendezik meg a világbajnokságot, de amerikás hazánk fia jól átveri őket, úgyhogy a házukat is elviszik a fejük felől. Persze jó vége lesz a történetenek, mert aki jót tett, az jót várjon. Lackfi nem felejt el apró epizódokat, szerethető állandó jellemzőket beiktatni egy-egy figura életébe, így a történet a maga abszurditásában is életszerű. A rajzok tökéletesen illeszkednek ehhez a világhoz. Molnár Jaqeuline gyönyörűt alkotott, a színek élénkek, de nem harsányak, a kollázsok kicsit bizarrok, de nagyon is kifejezőek, nagyszerűek a minták. Az alakjai pedig még élőbbé teszik szereplőinket. Mindenkinek ajánlom.
Czigány Zoltán – Baranyai András: Csoda és Kósza. Pagony, 2007, 2300 Ft. A- - a könyvről sokat elmond, hogy könyvtárból nem lehet kivenni, mert mindig ezt ajánlják a kisfiúknak. Az ellányosodott irodalomban ezt egy apa írta a fiával, ezért apák mesélhetik élvezettel fiaiknak. A mindennapi élet eseményeit dolgozzák fel a történetek, két ló, Csodaló és Kószáló életén keresztül. Van itt randalírozás a Közlekedési Múzeumban, politikusugratás a pizzázóban, Mars és dinoszauruszok. A történetek önmagukban is megállnak, de sorozatban is jók, humorosak, tömörek, ügyesek. A kötetben a rajz és a szöveg teljesen összeforrt, nagyon-nagyon jó a két paci, az összes illusztráció annyira humoros és kelekótya, mint maguk a történetek. Kisfiúknak kell ezt mesélni, de a lánytesók is élvezni fogják. A mesekönyv elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat.
Andrew Lang: Maflázia. Réber László rajzaival. Holnap, 2006. 2300 Ft A - ha a szplínes író neki áll posztmodern királyfis mesét írni, ez sül ki belőle. Beleillik a mi világunkba Lang könyve, amely két éve jelent meg újra a Holnapnál. A szöveg remek (Göncz Árpádot dicséri), a poénok ülnek, minden másképp van, mint az igazi mesékben, a legnagyobb királyfi nyer, visszaélnek a csodaeszközökkel, a butaság öl és a királynék oldják meg a nehéz helyzeteket. Kiderül, hogy nem csak fejlecsapdosással és buzogánnyal, de ésszel is élhet az ember, bár a túl sok ész bajjal jár, sőt, a külvilág szívtelenségnek is hiheti. Felnőttnek-gyereknek egyaránt élvezetes, fanyar humorú más mese, ahol persze minden jóra fordul. A főszerepet Terry Gilliam játszaná a könyvből készült filmben.
