Ha ülök, fáj a vállam és a nyakam, ha fekszem, fáj a hátam, ha állok, fáj a derekam.
.jpg)
Ha ülök, fáj a vállam és a nyakam, ha fekszem, fáj a hátam, ha állok, fáj a derekam. Ha sétálok, az jó, de mégsem járkálhatok fel-alá egész nap. Pedig most még igazán csodálatos a helyzetem, múlt héten aludni sem tudtam öt napon keresztül, hiába voltam borzasztó fáradt, egész éjszaka nyitott szemmel bámultam a plafont, vagy éppen bőgtem.
A végére már úgy néztem ki, mint egy hulla, ráadásul bárkivel találkoztam, mindenki azt hajtogatta, hogy úristen, te szülni fogsz, látszik rajtad! Pedig eszem ágában sem volt szülni, csak aludni. Aztán a szülésznő homeopátiás bogyói tökéletesen helyre hoztak, azóta úgy alszom, mint a bunda, most már akár a szülés is jöhet.
A gyerekszoba kész, kisruhák kimosva, kivasalva, függöny fent, a hasam nagy és kemény, és jóval lejjebb ment már. A plusz kilókat 16-ig mértem – ez volt több mint egy hete, - akkor azonban úgy döntöttem, hogy a hátralévő időt kizárólag kakaó, csokoládé, fagylalt, és igény szerint némi oroszkrém torta segítségével lehet átvészelni.
Ezzel párhuzamosan a reggeli mérlegezést beszüntettem, és erősen reménykedem a hátralévő idő rövidségében. Igaz, sok szülésre biztató jel egyelőre nincsen, a magzatvíz tiszta, a lepény szép, a lányom, aki időközben 3200 grammra hízott, köszöni jól van odabent. Igaz megmozdulni már nem nagyon tud szegényke, csak forog, mint egy lomha bálna, és néha nagyokat csuklik.
Mindeközben az egész napom a szülésről szól. Reggel megfőzöm a málnalevél teát, megiszogatom, utána elszopogatom a méhpuhító homeopátiás golyócskákat, aztán megfőzöm a mindenféle gyógynövénykeverékből álló másik várandós teát, aztán a délutáni bogyók, aztán estefelé a nyugtató bogyók, mert ugye azok nélkül nem megy az alvás, aztán a végére még egy bónusz málnalevél tea, és hangulattól függően egy gátmasszázs. Sőt, szombaton, az utolsó előtti pillanatban még egy félnapos szülésfelkészítő tanfolyamra is beugrottunk. Szóval már tényleg csak a szülés hiányzik, bár egyetlen dologban még sehogyan sem tudtunk dönteni: egyik felünk levetetné az őssejtet, biztos, ami biztos alapon, a másik viszont azt szeretné, ha minél kevesebb külső beavatkozással és procedúrával járna a szülés, és nem kellene mondjuk csak a hülye őssejt miatt azonnal elvágni a köldökzsinórt. Úgyhogy most tanácsot szeretnék kérni.
