Egy slukk a szülőágyon

Olvasási idő kb. 3 perc

A szüléstörténeteket olvasva kíváncsi lettem, hogy emlékszik az én anyukám a születésemre.

A szüléstörténeteket olvasva kíváncsi lettem, hogy emlékszik az én anyukám a születésemre. Megkértem, írja le a közel 30 évvel ezelőtti történetet. Igaz, a családi eseményeken szinte mindig előkerült a téma, de ilyenkor apu mesélt, mindig ugyanazt: mikor kivitt a szülésznő a folyosóra megmutatni neki, hogy milyen gyönyörű vagyok, első gondolata az volt, hogy „Gyönyörű? Ráncos, ordító, vörös egérke.”

„Ha jól emlékszem, szeptember 23-ra voltam kiírva szülni. Be is mentem, de sehol semmi. 30-ra rendeltek vissza. Apuval bementünk a Margit Kórházba (akkor még csak a régi épület volt.) Túlhordtalak egy héttel, de olyan kicsi volt a hasam, hogy meg is kérdezték tőlem a folyosón, hogy mikor szültem. Tök elképedtek, hogy én most fogok.

Leborotváltak, beöntést adtak. De nem sejtettem még semmit. Aztán behívtak a szülőszobára. Kb. egy, fél kettő lehetett. (nappal) Megvizsgáltak, megnézték a magzatvizet. Elszíneződött. Szerintem az összes nőgyógyász engem kukkolt. „Infúzió, műtőt előkészíteni. Egy percre se maradjon egyedül.” Ez volt a nőgyógyászom, akinek lejárt már régen a munkaideje, de miattam maradt. A parancsszavaitól kissé betojtam. Le sem engedtek a szülőágyról, az infúziót bekötötték. Kértem, szóljanak apunak, aki kint volt a folyosón, hogy előbb szülök, aztán megyek csak ki.

Nemsoká jöttek a fájások, előbb 5 percenként, aztán 3, 2. Ezek már igencsak húzósak voltak. A méhszáj 2 cm-re nyílt meg elég hamar, aztán lassabban, ezért kaptam egy szurit is. Egyedül voltam egy szülésznővel a szülőszobában. Csönd volt. Néha az ügyeletes orvos bejött. Mondta, hogy apu kint idegeskedik. Mondtam neki két „egyperces” fájás között, hogy szegény, milyen rossz lehet neki. A doki elképedt, hogy itt vajúdok, s én a férjemet sajnálom. Tényleg nagyok voltak a fájásaim, s hiába a hónapok óta gyakorolt légző gyakorlatok, ami igazán enyhítette a macerát, az a vizes ruha volt, amit rendszeresen bevizezett a szülésznő, s én a nyakamra, tarkómra, homlokomra tettem.

Mikor már azt hittem, nem bírom, kértem tőle egy slukk cigit. A Jóisten áldja meg érte: adott egy cigit azzal, hogy de nem ő volt, s magamra vessek, ha rosszul leszek. Kb. 3-4 slukkot szívtam, s nagyon jót tett: kevésbé éreztem az erős fájást. Az vigasztalt még, hogy fáj-fáj, de a végén egy baba lesz az eredmény, s ha nem viselkedem okosan, akkor császár.

Egyszer csak úgy éreztem, hogy kiszalad belőlem minden. A szülésznő ne nyomjon felkiáltással azonnal riasztotta a dokim. Nem értettem, mi van, mert én nem nyomtam. Rajtam kívül történt minden. Mire a doki odaért, már jött a második izé - később rájöttem, a tolófájás - , s közben egy éles fájdalom, mintha a vonat szaladt volna rajtam át, pedig kiderült, hogy „csak” gátmetszés volt. Akkor öntudatlanul is egy nagyot sikítottam. És vége. Már megszülettél. A doki azt mondta, jé, sokkal kisebbnek hittem. 2,05 kg voltál és 48 cm. Én a kikötött karommal – mert ugye egész szülési idő alatt szinte meg sem mozdulhattam - kuksiztam, mit csinálnak veled. Nem érdekelt, hogy közben a doki stoppol, csak az, hogy ott van az én pici babám.

Másnap még nem volt tejem, de egy nővér elkapta a melleimet, meggyömöszölte (azt hittem, pofán vágom), s estére már dőlt belőlem a tej. Nem fogytál, hanem 5 dekát híztál is. A doki viccesen megjegyezte, hogy most már adhatok neked paprikás krumplit is.”

Ön is szeretné megosztani olvasóinkkal szüléstörténetét? Küldje el nekünk a poronty@mail.velvet.hu címre!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

olvir
olvir
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.