Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akiknek nem sikerült jegyet szerezni a kétnapos hétvégi tanításra, azok az interneten követhetik élőben az előadást, sőt, kérdéseket is feltehetnek Őszentségének. Így jön létre a világ egyik legnagyobb interaktív internetes spirituális eseménye, melyre már több mint 60 országból regisztráltak. A Dalai Láma most hetedik alkalommal látogat el hozzánk.
Már lehetetlen jegyet szerezni
A szeptember 18-i és 19-i eseményre 22 400 belépő fogyott el, és bár a szervezők bejelentették, hogy minden jegy elkelt, azóta is rengeteg igénylés érkezik hozzájuk.
Akinek van nete, látni fogja
Az előadások az Esoguru.com oldalon ingyenesen láthatók, méghozzá interaktívan, hiszen az interneten a nézők kérdéseket is feltehetnek a Dalai Lámának, sőt, egymással is beszélgethetnek az interneten keresztül.
Harminckét országból jönnek érdeklődők, nagy számú látogató érkezik majd Oroszországból, Romániából és különösen sokan Erdélyből. Mivel képtelenség több ülőhelyet elhelyezni a Papp László Budapest Sportarénában, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy az interneten – teljesen térítésmentesen - élőben követhetik figyelemmel a tanítást azok, akik nem tudnak részt venni az eseményen. A részletekkel kapcsolatban kérjük, látogassanak el a program hivatalos weboldalára.
A Láma Budapest díszpolgára lesz
A főváros közgyűlése augusztus 26-án egyhangúan, ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy a Nobel-békedíjas Dalai Lámát Budapest díszpolgárává avatja. A láma hetedik alkalommal látogat hazánkba. Első alkalommal, közel harminc éve, 1982-ben járt Magyarországon. Idén szeptember 17-én érkezik Budapestre, és szeptember 21-én hagyja el a fővárost.„Nagyon várjuk már a Dalai Láma érkezését, és reméljük, minden zökkenőmentesen fog majd menni” - tudtuk meg a szervezőbizottságtól. „Őszentsége budapesti látogatása alkalmával, szeptember 18. és 20. között a városházán, Demszky Gábor főpolgármester úrtól veszi át a város díszpolgári címét. Szeptember 20-án, hétfőn délelőtt a parlamentbe látogat, ahol sajtótájékoztatón is részt vesz.”
A megtestesült szeretet több egy tetszetős szlogennél
„Minden buddhistának hatalmas jelentőségű a láma látogatása, hiszen így saját szemünkkel láthatjuk, hogy a vallás él, és a megtestesült szeretet, béke és odaadás több egy tetszetős szlogennél. A Dalai Láma személyisége sem egy szigorú dogmatikus irányzatot képvisel, hanem egy jóval emberközelibb és élhető, gyakorolható vallást. A buddhizmus egyébként nem térítő, hanem tanító vallás: azaz igazából nem az számít, hány buddhista él a világban, inkább az, mennyi békés ember” - meséli Zoltán, egy dzogcsen gyakorló.
A világ egyik legfontosabb szellemi vezetője
A Dalai Láma minden nyilvános szereplésében azt igyekszik hangsúlyozni, hogy ő nem egy mutogatnivaló, egzotikus érdekesség, pusztán egy egyszerű szerzetes. Ez a visszatérő gondolat vezeti Mayank Chhaya: A Dalai Láma - Az ember, a szerzetes, a misztikus c. könyvét is, aki olvasta, meggyőződhetett róla, hogy a láma élete egy soha el nem évülő történet. Bár a rendkívül vastag, nagy alakú, keményborítós kötet nagy része a Tibet-Kína konfliktust boncolgatja, amikor a láma saját életéről mesél, megtöri az egyhangú politikai szöveget, és valóban közelebb engedi magához az olvasót. A könyv végül is Tibet története. Azé az országé, melynek múltját sokan próbálják megfejteni, jelenét megmagyarázni, s a jövőjében hinni. A könyv az elfogulatlanság, a higgadtság hangján szólal meg, és kalauzol végig a XIV. Dalai Láma (Tenzin Gyatso) életén. A nem mindennapi lehetőség - hogy valaki könyvet írhasson róla - egy keleti témákban járatos, indiai újságírónak adatott meg, aki több tucat interjú után írta meg róla ezt a hivatalos életrajzot. Hitelességét mindenképpen erősíti, hogy a szerző az egyetlen olyan felhatalmazással rendelkező életrajzíró, aki nem buddhista. A szerző megkísérli elmesélni egy ember történetét, aki jelenleg a világ egyik legfontosabb szellemi és spirituális vezetője.
A Bölcsesség Óceánja
Az együttérzés és a béke üzenetének méltó közvetítése volt az a gesztus, amikor Őszentsége a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokat bojkottáló, feltüzelt Free Tibet-tömegeket próbálta békére inteni. A XIV. Dalai Lámát (nevének jelentése: a Bölcsesség Óceánja) Avalokitésvara, az Együttérzés Buddhájának újraszületéseként tisztelik. 1935. július 6-án született egy földműves család gyermekeként egy Takcer nevű tibeti faluban. Szülei Lhamo Dhondupnak nevezték el. Kétéves korában jóslatok alapján a Dalai Láma tizennegyedik reinkarnációjaként azonosították és Lhaszába vitték. 1940. február 22-én, öt és fél éves korában a Dalai Lámát formálisan megkoronázták, ekkor vette fel a Tenzin Gyatso nevet. Tanulmányait hat évesen kezdte meg. Tantárgyai közé tartozott a dialektika, a tibeti kultúra és művészet, nyelvtan, nyelvészet, orvostudomány, és a legfontosabb tantárgy, a buddhista filozófia is. 1950-ben a kínai hadsereg megszállta Tibetet. Egy évvel később - tizenhat évesen -, miközben az ország helyzete egyre reménytelenebbé vált, teljes politikai felelősséget vállalt magára hazája érdekében. 1954-ben Pekingbe utazott, hogy egyezségre jusson Mao Ce-tunggal, és más kínai vezetőkkel, köztük Csou En-lájjal, és Teng Hsziao-pinggel.
Egy meggyőző és hiteles film
Azok számára, akik jobban szeretnek mozizni, mint olvasgatni, szinte kötelező darab Martin Scorsese Kundun c.látványos filmeposza, melyben megelevenedik előttünk a Dalai Láma élete, és viharos távozása szülőhazájából. A film Tibet vallási vezetője életét követi nyomon 1937 és 1959 között. A Tenzin Gyatso önéletrajzi írásai alapján készült film az eseményeket a főhős gyerekkorától, a magas tisztségre való kiválasztásától követi végig egészen addig a napig, amíg a maoista Kínából kénytelen volt máig tartó száműzetésbe vonulni.
Száműzetésben lévő emigráns kormány
1956-ban, Buddha Nirvánába jutásának 2500. évfordulóján Indiába utazott. Több közeli tanácsadója is arra kérte, hogy maradjon Indiában és ne térjen vissza Tibetbe, de ő úgy döntött, visszautazik Lhaszába, hogy folytassa a kínai megszálló erőkkel történő békés együttélésre irányuló erőfeszítéseit. Kína Kelet-Tibetben bevezetett kegyetlen intézkedései meghiúsították Őszentsége békés megoldást célzó terveit. A kínai megszállók a tibeti nép 1959. márciusában kirobbant felkelését vérbe fojtották. 1959-ben és 1960-ban mintegy kilencvenezer tibeti vesztette életét.
Az események alakulását látva a Dalai Láma, és több tízezer tibeti a Himalája hegyein keresztül kénytelen volt Indiába menekülni. A tibetiek azóta minden évben megemlékeznek az 1959-es esztendő áldozatairól. 1960 óta a Dalai Láma az észak-indiai Dharamszalában él, abban a városban, amely egyben a tibeti száműzetésben lévő kormány székhelye is. Az emigráció első éveiben arra kérte az ENSZ-t, hogy találjon megoldást a tibetiek kétségbeejtő helyzetére. 1959-ben, 1961-ben és 1965-ben az ENSZ határozatot adott ki, melyben felszólította Kínát, hogy tartsa tiszteletben a tibetiek emberi jogait, és önrendelkezéshez való jogukat.
A demokratikus átalakítás buzgó híve
A száműzetésben a Dalai Láma és az emigráns kormány elkötelezett politikát folytatott a tibeti nép és kultúrájának megóvása érdekében. A száműzetésben lévő kormány gondoskodik a menekültekről, támogatja a gazdaság fejlődését, az évek során felépített iskolahálózatot és egyetemeket. Az elmúlt hat évtized során Közel kétszáz kolostort alapítottak. 1963-ban a Dalai Láma bemutatta a jövő Tibetjének tervezett alkotmányát. A Dalai Láma kezdetektől fogva a tibeti társadalom demokratikus átalakításának buzgó híve volt. A tibeti menekült közösség jólétéért tett erőfeszítései mellett, fáradhatatlanul igyekezett lépéseket tenni a tibeti helyzet megoldásának érdekében is.
Ötpontos béketerv
1987-ben Őszentsége bemutatta „Ötpontos béketervét”, amely az első lépés volt Tibet jövőbeni státuszának tisztázása felé. A következő év júniusában Strasbourg-ban, az Európai Parlament előtt tovább folytatta tervének ismertetését. Kezdeményezésének lényege egy valós tibeti autonómia létrehozása a Kínai Népköztársaság keretein belül. Továbbá arra kérte Kínát, hogy Tibetet alakítsák „békezónává”, hogy gátat szabjanak a kínaiak betelepítésének, állítsák helyre az emberi jogokat, és ne tároljanak nukleáris fegyverzetet illetve hulladékot Tibet területén. Ugyanennek a tervnek a keretein belül egy Tibet jövőjéről szóló, nyitott, komoly párbeszéd kialakítását kezdeményezte.
1989-ben a tibeti vezető elfogadta a Nobel-békedíjat, melyet a tibeti helyzet békés megoldása érdekében tett erőfeszítéseiért adományoztak neki. A Nobel bizottság kijelentette: „A Dalai Láma békés filozófiája az emberi lények iránti végtelen tiszteleten, valamint az emberiség és a természet iránti egyetemes felelősség elvén alapszik.” Eddig összesen ötvenkét országba tett utazásai, és politikusokkal, államfőkkel, vallási vezetőkkel történt találkozói során a tibeti helyzet, és más konfliktusok békés megoldása, az emberi jogok, és a környezet megóvása mellett szólalt fel.
