Krisztustól az Ördögig három lépésben

Olvasási idő kb. 2 perc

Az Egyesült Államokban a kilencvenes években jöttek igazán divatba a tinédzserek körében a századunk második fele óta létrejött újpogány vallások fiatalokra szabott, populáris, gyakran lebutított verziói. Azóta több alkalommal is a vallásszabadsággal kapcsolatos alkotmányjogi vitákat szült, amikor diákoknak megtiltották ötágú csillagos kiegészítők viselését. Az esetek jól példázzák, hova fajult a pentagram jelentése körül a tizenkilencedik század végén elindult vita, de a részletek előtt először is tegyük helyre a szó etimológiáját és változatait.
A görög pentagrammos, (jelentése nagyjából „ötvonalú") melléknévből képezték a pentagrammon főnevet. A mai magyarban használt három formája az eredeti görögöt megőrző pentagramma, a lerövidített pentagram és a pentákulum - előbbi kettő hivatalosan a kör nélküli, utóbbi a körben elhelyezkedő ötágú csillagot jelöli, bár egyes helyeken jobban szeretik mindegyik változatra a pentákulumot használni, mert az puccosabban hangzik. Mint más -gram végű alakzatoknál, a pentagram esetében is helytelen a szó végi -m megkettőzése.

A csillagoktól az elemekig

A pentagram használatával legkorábban a sumer kultúrában találkozunk. Mint sok más ókori kultúra esetében, itt is csak feltételezhetjük, hogy az öt csúcs az előre, hátra, balra, jobbra és a felfelé voltak, illetve hogy bolygómegfeleltetések is tartoztak hozzájuk.
Az ókori görög pitagoreánusok a matematikai tökéletesség jelét látták a pentagramban, mert egymáshoz képest több szakasza is kiadja az aranymetszési arányt. Bár kétségkívül magánál Pitagorasznál is van némi átfedés a matematika és a mágia között, a középkori neopitagoreánusok már tőle teljesen függetlenül rendelték az ötágú csillag pontjaihoz a négy klasszikus nyugati természeti elemet (víz, föld, tűz,örögök, mind a középkori neopitagoreánusok két csúccsal felfelé használták a jelet, ekkor ez még különösebb gondot nem jelentett.

Kínában még ennél is kézenfekvőbb volt az elemekhez kötni az ötágú csillag csúcsait, hiszen ott öt alapelemről beszélünk. A körrel együtt megrajzolt pentagram a mai napig referenciaábraként szolgál a hagyományos kínai gyógyászatban. A körön jobbra haladva az elemek egymást hozzák létre: a fa táplálja a tüzet, a tűzből föld (hamu) lesz, a föld megtartja a fémet, a fém hordja a vizet, a víz táplálja a fát. A csillag vonalait követve pedig az egymást kioltó elemek rendszerét kapjuk meg: a fa szétválasztja a földet, a föld elnyeli a vizet, a víz kioltja a tüzet, a tűz megolvasztja a fémet, a fém kivágja a fát.
(folytatjuk)

Dobay Ádám
Dobay Ádám
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?