Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A borászok nem ijednek meg a konyhától, sőt, volt akinek annyira megtetszett a hatalmas marhahús, hogy szeretett volna azzal aludni. Szerencsére a többiek éhesek voltak, így minden a tányérokon végezte. Élményfőztünk a Zwack ház borainak alkotóival.
A borászoktól azt várjuk, hogy értsenek a gasztronómiához, mozogjanak otthonosan a konyhában, hiszen ha ők nem tudnak igazán jó ételeket készíteni a boraikhoz, akkor hogyan várhatnák el ezt másoktól? Érdekes, hogy amíg a legtöbb borász valóban tud főzni, addig vannak olyan szakácsok, akiknek sajnos fogalmuk sincs a borok világáról.
Zwack Izabella menedzsel pár borászt, akik Zwack munkatársaival együtt úgy döntöttek, összejönnek egy budapesti főzőiskolában, hogy csoportokban mutassák meg egymásnak, mit tudnak fakanállal a kezükben. Bár a versenyt komoly szakmai zsűri bírálta-Segal Viktor, Molnár Attila (Arany kaviár) és Ipacs Géza-, az este igencsak vidámra sikeredett, és minden étel elfogyott.
Miután kiosztották a recepteket, látszott, senki nem ijedt meg a rá váró feladattól, legyen az rák curry, hatalmas marha steak, sütőtök krémleves, vagy egy egyszerűnek tűnő tarte tatin. Bebizonyosodott - amit eddig is tudtunk -, ha a sütőtöknek nincs jó íze, egy kis tokaji aszú megmenti a levest, de ha az egyik darab marha nincs kellően megérlelve, akkor hiába a gondos elkészítés, a végeredmény akkor is rágós marad. Ismerős helyzet: ha rossz a szőlőtermés, gyenge lesz a bor is. Szerencsére két darab hús készült, és az egyik tökéletesre sikeredett.
A rák curry annyira ízlett mindenkinek, hogy mire a zsűri megkóstolta, már a fele eltűnt a wok körül cirkuláló borászok szájában, pedig mindenki kezében csak egy kiskanál volt. A nyertes azonban egyhangú döntés alapján a tarte tatin lett. Mint Segal Viktor eseményzáró értékelésében elmondta, ez a recept tűnik a legegyszerűbbnek, de pont ezért nagyon bevállalós. Nem szabad se túl édesnek, se túl vajasnak tűnnie. Nem jó, ha túl kevés a tészta vagy rossz ízű az alma.
Tarte Tatin
A Tarte Tatin, a francia karamellizált almatorta először 1898-ban készült el, és születését egy igazi véletlennek köszönhetjük. A franciaországi Lamotte-Beuvronban működő Hotel Tatin egyik tulajdonosa, Stéphani Tatin egy hagyományos almás pitét készült sütni, de megesett vele ugyanaz, ami a magyar pék feleségével: ott felejtette az ételt a tűzön. Csak az enyhe karamell illatra lépett a konyhába, de már sajnálta kidobni az almát, így a tetejét fedte be a tésztával, és tálalásnál kiborította azt, a vendégek legnagyobb örömére.
És íme a recept:
Hozzávalók a tésztához
15 dkg sima liszt
10 dkg vaj
3 dkg cukor
2 tojássárgája
Hozzávalók az almához:
5 alma megpucolva, negyedekbe vágva
pár csepp citromlé
4 dkg vaj
10 dkg cukor
A meghámozott almagerezdekre citromlét csepegtetünk, hogy ne barnuljon meg. A tésztát gyorsan összegyúrjuk, fóliába csomagoljuk, és minimum fél órára a hűtőbe tesszük. Közben egy tűzálló edénybe (a legjobb a vastag falú öntöttvas serpenyő) beleszórjuk a cukrot, majd rádobjuk a vajat, és addig hevítjük, amíg elolvad. Ekkor szépen belerendezzük az almagerezdeket, és negyed órát a tűzön hagyjuk, amíg a cukor megkaramellizálódik. Kinyújtjuk a tésztát, és az almára fektetjük.
200 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt megsütjük. Langyosan a legfinomabb.
