A magyarok legnagyobb része az influenza anyagi vonzataitól fél leginkább, és több mint 50%-uk 10 ezer forint feletti kiadással számol egy ilyen megbetegedés következtében, mely a megelőző védőoltás árának több mint háromszorosa – többek között ez derült ki a KutatóCentrum évente elvégzett kutatásából.
Az alacsony végzettségűek féltik leginkább munkahelyüket
A KutatóCentrum éves rendszerességgel szondázza a magyar közvéleményt az influenza várható következményeivel kapcsolatban és az idei adatokból kiderült, még mindig a betegségek anyagi vonzataitól tart leginkább a lakosság. A kiadásokhoz sorolhatjuk a megelőzésre és gyógyításra szánt összegeket (vitamindús ételek, gyógyszerek, stb.) valamint a betegség okozta bevétel kieséseket is (elmaradó munkabér). A megkérdezettek egyötöde (21%) pedig még a munkahelye elvesztését is reális veszélynek tartja.
Mivel a kutatás a válaszadók nemére, korára, lakhelyére és iskolázottságára is kitért, így jól látható, hogy az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők féltik jobban a munkahelyüket egy influenzás megbetegedésből következő betegállomány miatt. Az alapfokú képzettséggel rendelkezők 34, míg diplomások mindössze 17 százaléka tart attól, hogy munkahelyük nem tolerálja a kényszerű távollétet. Ez a félelem jellemzőbb a negyven év felettiekre (40-54 évesek 24, e felettiek 23 százalék) is, míg fiatal felnőtteknek csupán 17-18 százaléka gondolja, hogy elbocsáthatják betegség esetén.
Az influenza gyógyítása jóval drágább, mint a védőoltás
A fiatalok leginkább a betegséggel kapcsolatos magas kiadások miatt aggódnak, hiszen a 18-29 éves válaszadók háromnegyede gondolja úgy, hogy az influenza kezelése költséges, míg az ennél idősebbek csak 66 százalékban értenek egyet ezzel az állítással. Érdekes módon a költségek megbecsülését is nagyban befolyásolja az életkor. Míg a válaszadó neme, iskolázottsága és lakhelye szinte egyáltalán nem.
Bár úgy tűnik, az emberek tisztában vannak az influenza költségeivel és hatásaival, mégis kevesen tervezik a védőoltás felvételét, holott ez a legköltséghatékonyabb védekezési módszer. Ez bizonyára azokból a tévhitekből fakad, hogy sokan úgy vélik, vitaminokkal és egészséges táplálkozással is megelőzhető az influenza. Az influenza ellen azonban leghatékonyabban és a legtakarékosabb módon védőoltással lehet védekezni.
Influenza: több tízezret is kivehet a zsebből
A kutatásban hat értékhatár közül kellett választaniuk a megkérdezetteknek azzal kapcsolatban, hogy mennyire becsülik a gyógyulás költségeit, ide értve a kieső bevételeket is. A válaszadók fele, szinte minden demográfiai adattól függetlenül a 10 ezer forint feletti kategóriát tartja reálisnak, de háromnegyedük 5 ezer forint felettire taksálja a végösszeget. Az alacsony iskolázottságúak 18 százaléka azonban olcsóbb (3-5 ezer Ft) gyógyulásra számít, ami kiugró adat, hiszen más csoportokban csak 9-11 százalék volt ennyire optimista.
Ennek ellenére az influenza szezonban sokan még mindig nem veszik fel a megelőzésre szolgáló védőoltásokat, melyek ára ezer és 3 ezer forint között mozog. A reprezentatív kutatás alapján a lakosság több, mint fele tisztában van vele, hogy a gyógyulás költsége tízezer forint feletti összeg és háromnegyedük szerint legalább 5 ezer forint. Ráadásul az emberek félelmei nem kizárólag anyagi eredetűek, sokan tartanak szociális következményektől is.
Jobban féltjük szeretteinket az influenzától, mint saját magunkat
A kutatás egyik kérdésében azt firtatta, hogy milyen hatást gyakorolhat az influenzás megbetegedés a válaszadó életére. Az anyagi következmények, valamint a munkaviszony esetleges megszűnése mellett sokan aggódnak a családi, baráti rendezvények elmaradása és a hozzájuk közel állók megbetegedése miatt is. Összességében a válaszadók fele (49 százalék) tart tőle, hogy betegségét rokonaira, barátaira is átragaszthatja és ebben a tekintetben a nemek között nincsen jelentős különbség. Úgy tűnik azonban az iskolai végzettség nagy hatást gyakorol az ilyen irányú félelmekre, hiszen az alapfokúak 40-, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka aggódik a hozzá közelállók megbetegedése miatt.
A másik szociális jellegű félelem, hogy ki kell hagyni a családi vagy baráti összejöveteleket, inkább a férfiakra (35 százalék, nők 27 százalék) és a fiatalabb korosztályra jellemző (18-29 évesek 42 százalék, míg a további korosztályok 26-30 százalék). Ami talán az egyik legmeglepőbb adat a kutatásban, hogy jobban tartunk a közel állók megfertőzésétől, mint attól, hogy mi magunk szenvedhetünk valamilyen szövődményben a betegség következtében! Az összes válaszadó alig több, mint harmada (38 százalék) veszi komolyan ezt a veszélyforrást, holott a statisztikák azt mutatják, hogy reális problémáról van szó. Ebben a kérdésben már jól megfigyelhető a fiatalok saját sérthetetlenségébe vetett hite, hiszen a harminc alattiak 32-, míg a negyven évet be nem töltöttek 28 százaléka tart a további szövődményektől. Összehasonlításként: 54 év felett ez az arány már 53 százalékos.
Összességében megállapítható, hogy a magyar emberek jobban tartanak az influenza anyagi helyzetükre gyakorolt hatásától, mint egészségügyi kockázataitól, ami valószínűleg annak a következménye, hogy ma is sokan keverik az influenzát és a megfázást. Úgy gondolják, hogy az immunrendszer megerősítése vitaminokkal és egészséges táplálkozással mindkét betegség megelőzéséhez elegendő, holott ez komoly tévedés. A megfázás csak kellemetlenséget okoz, azonban az influenza szövődményei akár halálosak is lehetnek és a betegség megelőzésének egyetlen hatásos módja a védőoltás időben történő felvétele.
