Az egyik legrégebb óta lakott magyar város: maga Hadrianus császár emelte városi rangra

Olvasási idő kb. 2 perc

A Mecsek barlangjai már 60–80 ezer évvel ezelőtt is lakhelyéül szolgált az embereknek. Ez azt jelenti, hogy a mai Pécs területén már a rómaiak érkezése előtt is élénk élet folyt.

A város igazi átalakulását azonban a Római Birodalom hozta: Sopianae néven az első század második felében alapították, városi rangját pedig Hadrianus császártól kapta. Később a város Valeria tartomány központjává vált. 

Zrínyi Miklós ostromolta, Mária Terézia felemelte Pécs városát

A középkori Pécsből sajnos kevés maradt fenn, mivel a törökök által védett várat 11 napig ostromolta Zrínyi Miklós 1664-ben. A 18. századi ipari fellendülés újra Pécs felvirágzását hozta; céhek alakultak, virágzott a szőlőtermesztés, és megindult a kőszénbányászat. Klimó György püspök alapította az első nyomdát és az ország első nyilvános könyvtárát, majd

Idézőjel ikon

Mária Terézia 1780-ban szabad királyi várossá emelte Pécset.

A század végére a városban közel 9 ezer lakos élt, és a Győri Akadémia is ide költözött, megalapozva a későbbi oktatási központ szerepét.

Mária Terézia portréja
Fotó: Érettségi.com

Ipari centrumból kulturális központ

A 19. században Pécs ipara és kereskedelme robbanásszerűen fejlődött tovább: modern vas- és papírgyárak, bőrüzemek, gépgyárak, valamint a híres Angster orgonagyár és Zsolnay porcelángyár tette ismertté a várost. 

A második világháborúban Pécs elkerülte a súlyos károkat: a helyi katonai vezetés elérte a kiürítést, így csak kisebb bombázás érte. 1944 végén a Vörös Hadsereg vonult be, majd az ipar államosítása és a bányászat, különösen a feketeszén- és uránkitermelés felfuttatása gyors ipari növekedést hozott. 

Pécs a 21. századra ipari városból újrapozicionálta magát, mára jelentős kulturális értékkel bír.
Fotó: Elekes Andor / Wikimedia Commons

A rendszerváltás után a nehézipar összeomlása tömeges munkanélküliséget eredményezett, a szénbányászat 2004-ben megszűnt.

Idézőjel ikon

Pécs gazdasága a tudás-, egészségügyi és kulturális szektorra épült át.

2010-ben, Európa Kulturális Fővárosaként, jelentős fejlesztések valósultak meg: a Kodály Központ, a Tudásközpont és a Zsolnay Negyed. Az UNESCO világörökségi rangú ókeresztény sírkamrák és a rangos kulturális események, például a POSZT, máig meghatározzák a város arculatát.

Ismered a Mecsek hot dogját, a wimpit? Ha nem – vagy csak ha nosztalgiáznál –, ebből a cikkből megismerheted.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.