Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma már csak Gruen-hatásnak nevezzük azt, melyet leginkább a bosszantó és idegesítő érzéshez hasonlóan érzünk, ha plázákban bolyongva nem találjuk meg, amit épp keresünk. A nevet adó építészről film is készült, sokan mégsem tudják, hogy ki az, aki miatt rendre eltévedünk a bevásárlóközpontokban.
A plázákban fellépő Gruen-hatás oka három tényezőre vezethető vissza. Az épület elrendezésének bonyolultságára, ennek impulzusvásárlást kiváltó következményeire és az általa kapott közösségi élményre. Pedig Victor Gruen egyáltalán nem így teverzte egykor...
Victor Gruen, a múlt század neves, bécsi építésze a modern városépítészet ősatyja, akinek a gyalogos övezetek kiemelten fontosak voltak munkássága során. Ő volt az első, aki az osztrák fővárosba plázát tervezett, amolyan modern formában, ahol majd órákig bolyonghatnak az emberek, hogy ruhát, sampont, élelmiszert és játékot is vehessenek. Persze nem egy helyen, és nem is egyértelmű útvonalon bejárva az épületet.
Bosszantó a plázákban korzózni de nem véletlen az épületek kialakítása
Victor Gruen még a második világháború előtti Bécsben látta meg a napvilágot, majd Amerikába emigrált. Később visszatért szülőhazájába, ahol komoly szerepet vállalt az autómentes övezetek kialakításában. Az 1950-es évek során nagyszabású bevásárló városokat épített Amerika kertvárosaiban. Célja az volt, hogy az európai városközpontok mintáját követve megkönnyítse az épületek tervezése által
a kereskedelmi és a szociális terek vegyítésével a kertvárosban lakók társas kapcsolatait.
Mivel az általa tervezett épületekről kiderült, hogy sokkal többet költenek a látszólag céltalan kószálás, és a hosszas üzletkeresgélés közben az emberek, épületei modellként szolgáltak a gazdasági érdekek kiteljesedéséhez is. Az 50-es években az általa tervezett épületek már modellként szolgáltak a modern plázák kialakítása, majd az egyes üzletek belső elrendezése során is.
A látszólag logikátlan kialakítás − természetesen a hatékony bevásárlás szempontjából − segítette azt, hogy sokkal több időt töltsenek az emberek ezekben a boltokban, mint azt a megvenni kívánt áruk mennyisége és összetétele feltételezte volna. Az ezzel járó következmények, az eredetileg a kapcsolatépítésre szánt épülettervek, és a fogyasztói társadalom szolgálatába állított megvalósításuk azonban éles ellentétben állt egymással.
Gruen élete végéig hangsúlyozta, hogy terveit eredeti szándéktól eltérítették.
Ha kíváncsi vagy arra, milyen volt az első magyar pláza, ezt a cikkünket is olvasd el.
