Nincs még egy olyan ország a világon, mint Mongólia, amely nemcsak a földrajza miatt számít nagyon különlegesnek, hanem történelme és a lakóinak szokásai, életmódja miatt is.
Kevesebb az ember Mongóliában, mint a ló meg a juh
Noha egykor a világ legnagyobb, összefüggő területtel rendelkező állama volt a Mongol Birodalom, méreteire ma sem panaszkodhat. Jelenleg ugyanis a nyugat–keleti irányban 2392, északról délre pedig 1259 kilométernyi Mongólia a Föld 19. legnagyobb országa, ám hatalmas területének össznépessége Budapest 1 671 004 fős lakosságának nagyjából csak a duplája.
A közel 3,4 milliós népességű, közép-ázsiai ország tehát a világ legkisebb népsűrűségű államainak egyike.
A mongoloknál már csak a gazdasági jelentőségű háziasított állatok vannak többen, a juhok, a tevék, a szarvasmarhák, a kecskék és a lovak száma nagymértékben meghaladja Mongólia népességét. Nem véletlenül tartja azt egy helyi mondás, hogy
„a mongol ló nélkül olyan, mint a madár szárnyak nélkül”.
Télen-nyáron hideg van
Mongóliát gyakran nevezik a kék ég országának, mert a száraz éghajlat miatt nem gyakoriak a felhők, ahogyan a csapadék sem. Az ázsiai országban évente akár 250 napon át süt a nap, de a magas tengerszint feletti magasság és a kontinentális éghajlat miatt nem igazán érezni a meleg napsugarakat, ráadásul a nyár is csak néhány hétig tart.
A mongóliai tél tehát nem rövid, és nem is túl barátságos: a hőmérséklet általában –35 Celsius-fokra csökken.
Januárban a középhőmérséklet –20, a mélyebben fekvő területeken azonban elérheti akár a –50 Celsius-fokot is. Érdekessége, hogy a főváros, Ulánbátor bolygónk leghidegebb fővárosa annak ellenére, hogy Budapesttel egy szélességi körön fekszik.
Barátságos nomádok
Már réges-régen, még a történelemórákon is nehéz volt elképzelni, hogy éltek valaha nomád népek a földön, nemhogy most. Pedig a mongolok több mint egynegyede így éli a napjait, ami azért is különleges, mert ők a világ egyik utolsó nomád népe.
A természettel harmóniában élő emberek életmódja a teljes lakosság több mint 25 százalékát érinti.
Sokan azt gondolják, az állatukat minden évszakban másfelé terelő helyiek vad emberek, az igazság ezzel szemben az, hogy nagyon is barátságosak. A jurtájukba tévedő látogatókat meleg szeretettel fogadják, és szinte biztos, hogy erjesztett lótejjel, vagyis airraggal is megkínálják.
Nehézségekkel teli életforma
Bár ez az életforma nagyon romantikusan hangzik, ám nagyon sok nehézséget is tartogat. Ott van például a dzud, amely már régóta része Mongóliának: a hosszú és szélsőséges, hideg tél sok állat pusztulását okozza. A havas területeken azért, mert a szarvasmarhák nem jutnak a fő táplálékforrásukhoz, a sztyeppék zöldjéhez, a szárazabb területeken,
ahol viszont nem esik a hó, az időjárás fontos vízforrástól fosztja meg a legelőket és az állatokat.
A jelenség így a helyi közösségek számára élelmiszer- és gazdasági válságot jelenthet, ezért sok nomád dönt úgy, hogy jobb híján inkább a városokba költözik.
Hegyek, tavak, medencék és sivatag
Ha már a nomád népekkel kalandozunk, ejtsünk szót Mongólia földrajzáról is! Figyelemre méltó tájvilága főként hegyvidéki sztyeppékből, félsivatagokból és sivatagokból áll, bár nyugaton és északon erdős, magas hegyláncok váltakoznak tavakkal tarkított medencékkel.
Mongólia nagyrészt fennsík, átlagosan 1580 méteres tengerszint feletti magassággal, a legmagasabb csúcsok délnyugaton, a mongol Altaj-hegységben találhatók.
Na és itt, Mongólia déli részén, a kínai határ mentén fekszik Ázsia második, a világ pedig hatodik legnagyobb sivataga is, a Góbi, amely összességében az ország teljes szárazföldi területének mintegy 30 százalékát foglalja el. A homokdűnék a Góbi sivatagnak csak egy töredékét borítják, a felszíne ugyanis nagyrészt sziklákból áll. Ezt a sivatagot tartják a világ legnagyobb dinoszauruszkövületei lelőhelyének is.
Veszélyeztetett állatokkal is lehet találkozni
Ha ezek után egyszer úgy döntesz, hogy meglátogatod e gyönyörű, különleges országot, akkor több veszélyeztetett állattal is találkozhatsz, köztük például hópárduccal. Noha e nagymacska nem különösebben agresszív az emberekkel szemben, azért nem árt óvatosnak lenni, hiszen
hangtalanul jár-kel, és esze ágában sincs figyelmeztetni az embereket az érkeztéről.
Könnyen előfordulhat, hogy az utunk során szembejön velünk egy csapat, ugyancsak veszélyeztetett kétpúpú teve is, amelyet egykor előszeretettel használtak a selyemúton. Mongóliában egyébként évente megrendezik a tevefesztivált is, ahol még azok is megismerkedhetnek a tekintélyes állatokkal, akik addig még testközelből nem láthatták.
Saját olimpiájuk is van
Ha már szó esett a tevefesztiválról, fontos megemlíteni a Naadamot is, amelyet minden nyáron Mongólia nagyobb városaiban rendeznek meg. Ez tulajdonképpen nem más, mint a mongol olimpia, amelyen három sportágban, íjászatban, nem meglepő módon lovaglásban és birkózásban mérettetnek meg a versenyzők. A fesztiválon hagyományos mongol zene szól, és persze a tánc sem hiányozhat – kétségtelen, hogy a helyiek számára ez az év egyik legfontosabb társadalmi és sporteseménye.
Ha szeretnéd megismerni azt az országot is, amelyben 45 évig élnek az emberek, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
