6 magyar étel, amit a külföldiek sosem kóstolnának meg

Olvasási idő kb. 3 perc

Mi, magyarok, büszkék vagyunk konyhaművészetünkre, azonban vannak olyan ételeink is, amelyeket a külföldiek egyszerűen nem értenek, és a világ minden kincséért meg nem kóstolnának.

Sokak számára nehezen érthető, hogy miért idegenkednek sokan a túró ruditól, hiszen a csokoládé és a túró kettőse egyszerűen tökéletes párosítás. Mármint szerintünk, akik kóstoltuk már, és tisztában vagyunk azzal, hogy édes túróra számítsunk, ez viszont nem mindenki számára ennyire egyértelmű.

Ugyanígy nem érti sok külföldi azt sem, miért fogyasztunk annyi mákos ételt – tény, ezeknél nem annyira az íz az, amitől elrettennek, inkább csak azzal nincsenek tisztában, hogy a bejglinek vagy egy mákos tésztának semmilyen bódító hatása nincsen, egyszerűen tényleg az ízéért esszük ezeket az ételeket. Vannak ugyanakkor olyan jellegzetes magyar ennivalók, amelyeket egy külföldi soha nem lesz hajlandó megkóstolni: ezeket gyűjtöttük össze.

A szalonnasütés sokak számára érthetetlen magyar szokás
Fotó: Doctor Pepper

Szalonnasütögetés? A zsír mióta étel?

Ha egy kellemes nyáresti sütögetésre hívnád egy külföldi ismerősödet, egészen biztosan mély megrökönyödéssel töltené el a tudat, hogy zsírt húzol a nyársvasra. A szalonna különböző formáiban sok ételünk összetevője, egy jó pörköltet, kiváltképp, ha bográcsban készíted, okvetlenül szalonnán indítasz el, de sokak kedvence a túrós csusza is szalonnával megszórva.

Ettől még érthető, hogy sokak számára bizarr sült zsírt fogyasztani, nem véletlen, hogy azért mi sem nap mint nap tesszük.

Zsíros kenyér, az érthetetlen hungarikum

A zsír és a kenyér együtt nagyon finom, ugyanakkor szintén nem az egészségről szól, ezáltal sokakat taszít, és a dolgon az sem segít, ha nyers hagymát fogyasztunk hozzá.

A zsíros kenyér mindenkiben nosztalgikus emlékeket idéz, hiszen biztos volt olyan tábor, ahol ezt majszoltuk, de otthon is sokan fogyasztják időről időre ezt az egyszerű, nem is olyan drága, de tényleg meglepően finom ételt.

A külföldieket kiakasztja a dolog, nem szívesen kóstolnak bele, ne lepődj meg, ha ezen te sem tudsz változtatni…

A disznósajt már a magyarokat is megosztja

A disznósajt vagy disznófősajt, azaz a „disznó főbül való” sajt előfőzött sertés fejhúsból, tokaszalonnából, bőrből, szívből, nyelvből, veséből, a zsírszalonnáról lehúzott bőrből, kocsonyásító alapanyagokkal és fűszerekkel készült hússajt, melyet legtöbbször megtisztított sertésgyomorba töltenek, sajtolnak és általában füstölnek is.”

A fenti leírás már a magyarok egy része számára is túl van azon, amit nemhogy örömmel fogyasztana, de tolerálna, így érthető, hogy sokan nem hajlandók megkóstolni sem ezt a tradicionális magyar hústerméket. Ennek ellenére nem tűnik el a hentesek pultjaiból és az üzletek polcairól sem a disznósajt, bármennyire is úgy tűnik, hogy fura belsőségek kerülnek benne egészen érthetetlen „csomagolásba”.

A disznósajt sem az az étel, amit egy külföldi lelkesen falna be

Kocsonya: csak bátraknak való étel

Bár az egyértelmű, hogya kocsonya az ízületek egyik legnagyobb barátja, a hidegen tálalt, remegős állagú, ismét csak meglehetősen furcsa húsdarabokkal megspékelt különlegesség megkóstolásához kell egyfajta határozottság. Akiből ez hiányzik, az csak annyit lát, hogy ez sem nem leves, sem nem más, de riasztóan fest.

Sült vér, a magyar horror netovábbja

A különböző kolbászokkal nem nagyon lóg ki a világban elérhető különlegességek közül a hazai gasztronómia, bár a hurka, annak is különösen a véres válfaja valószínűleg jó néhány ember számára furcsább attól, mint hogy örömmel megegye, de van azért valamink, amivel bárkinek el tudjuk venni a kedvét egy disznóvágás sztenderd menüjétől, ez pedig nem más, mint a hagymás sült vér.

Idézőjel ikon

Ez az étel a kocsonyához hasonlóan szintén megosztja már a magyarokat is, nagyon magyarázni sem érdemes, miért, ennek ellenére mégis minden disznóvágáson elkészítik.

A kakasherepörkölt is fura étel sokak szerint

Kakasherepörkölt: bele se gondoljunk...

Ez semmiképp nem maradhat ki egy ilyen felsorolásból, a horror netovábbja a legtöbb ember számára: a kakasherepörkölt az a fajta ínyencség, amely lehet, hogy nagyon finom, de ha egy kicsit is belegondolsz abba, hogy mit eszel, elfog a viszolygás. 

Vannak persze olyanok, akiket nem tud ilyesmi eltántorítani egy ételtől, de a kakasherepörkölt és a vele bizonyos értelemben rokon pacalpörkölt sem mindenkinek való.

Ha szívesen olvasnál arról, hogyan zajlott egy disznóvágás az átkosban, ezt a cikkünket ajánljuk!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.

Önidő

Ártalmatlan esti szokásnak tűnik, mégis tönkreteheti a kapcsolatodat

Kevesen tartják az eltérő lefekvési időt szakítóoknak, viszont a legújabb kutatások szerint ez az aprónak tűnő különbség lassú, de biztos elhidegülést okoz a párkapcsolatokban. Míg az egyik fél már az igazak álmát alussza, a másik fél kapcsolódásra és párbeszédre vágyna. Ez a másság apróságnak tűnik, egészen addig, amíg egyszer csak hatalmas problémává nem növi ki magát.

Testem

Allergiás tünetek: ha ezeket tapasztalod, azonnal hívj orvost

Május lévén gőzerővel tombol az allergiaszezon: a fák, a fűfélék és a virágok ontják magukból a pollent, a levegőben szálló por és a rovarcsípések száma pedig sokak mindennapjait keseríti meg. Bár a többség hozzászokott a tüsszögéshez és a szemviszketéshez, távolról sem csak a hírhedt anafilaxiás sokk igényel azonnali orvosi beavatkozást. Bizonyos ijesztő tüneteknél a halogatás vagy a házi patikával való kísérletezés komoly veszélyeket rejthet – mutatjuk, milyen jeleknél kell azonnal orvost hívni!

Világom

Akkor szolgálnak csak ki ebben a boltban, ha felmutatod a személyidet

Svédországban jártunk, és volt valami, amit egyszerűen nem lehetett nem észrevenni. A svéd élelmiszerboltokban az alkoholkínálat erősen korlátozott. A hagyományos boltokban legfeljebb 3,5 százalékos italokat lehet vásárolni. Bort, pezsgőt vagy tömény szeszt a fogyasztók kizárólag az állami Systembolaget üzleteiben találnak.

Világom

Változott a határátlépés a magyarok kedvenc nyaralóhelyén: csak így lehet belépni Horvátországba

Új digitális határellenőrzési rendszert vezetett be Horvátország az Európai Unió közös Entry/Exit System programjának részeként. A változás elsősorban az Európai Unión kívülről érkező utasokat érinti. Az első belépéskor nekik biometrikus azonosításon kell átesniük, vagyis ujjlenyomatot vesznek tőlük és arcfelismeréshez szükséges fotó is készül róluk.