Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy nő aprópénzt keres a pénztárcájában
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

A numizmatikai ritkaság iránt az utóbbi időben jócskán megugrott az érdeklődés, így az értéke is folyamatosan emelkedik: míg három évvel ezelőtt egy ilyen darab még 390 ezer forintért kelt el, a most előkerült példányért az eladója már közel félmillió forintot, pontosan 490 ezer forintot kér – írja a Pénzcentrum.

Ezért számít hatalmas ritkaságnak az érme

A különleges érme nemcsak a ritkasága miatt értékes, hanem azért is, mert egy olyan történelmi eseménynek állít emléket, amely a verés időpontjában, sőt még annak évében sem történt meg. Az érme előlapján a Magyar Népköztársaság címere, az 50 forintos címlet, az 1979-es évszám és a „próbaveret” felirat látható, míg a hátlapját két sisakos űrhajós alakja, egy műhold és a Föld részlete díszíti.

A darab a Farkas Bertalan nevével fémjelzett magyar űrrepülést ünnepli, csakhogy Magyarország első űrhajósa egy évvel később, 1980. május 26-án indult útnak a világűrbe.

A látszólagos ellentmondás mögött nem egy gyártási hiba áll, hanem a szocialista országok közös űrkutatási együttműködése, az Interkozmosz-program tervezett menetrendje. A magyar missziót kezdetben ugyanis 1979-re tervezték, és ehhez igazodva a hivatalos emlékérme tervei és a végleges verést megelőző mintadarabok, vagyis a próbaveretek még abban az évben el is készültek.

A ritka 50 forintos pénzérme ma közel félmillió forintot ér.
A ritka 50 forintos ma közel félmillió forintot ér
Fotó: Facebook / Numizmatika adás-vétel csoport

Rengetek pénzérmét megsemmisítettek

A numizmatikai adatbázisok szerint ebből az érméből egy ugyanilyen mennyiségben gyártott 100 forintos próbaveret is létezik, sőt a forgalomba szánt, 2000-3000 példányban vert hivatalos érméket is legyártották, ám azokat a kilövés elhalasztásának hírére végül mind megsemmisítették.

Idézőjel ikon

A tervezett, 1979. június 5-i indítást egy váratlan és súlyos szovjet űrprogrambeli műszaki hiba hiúsította meg, ami teljesen felborította az addigi menetrendet.

Az 1979 áprilisában zajló Szojuz-33 küldetés során a bolgár Georgi Ivanovot szállító űrhajó fő hajtóműve meghibásodott a Szaljut-6 űrállomás megközelítésekor. Bár a személyzet szerencsésen és biztonságban visszatért a Földre, az eset miatt a teljes Szojuz-rendszert átfogóan felülvizsgálták, átépítették a hajtóműveket, és emiatt a Farkas Bertalan és Valerij Kubászov részvételével tervezett közös magyar-szovjet missziót közel egy évvel későbbre kellett halasztani.

Mivel a legtöbb gyűjtő kizárólag a későbbi, már a helyes, 1980-as dátummal ellátott és nagyobb példányszámban vert emlékérmékkel találkozhat, az 1979-es változatok igazi relikviának számítanak, amelyek hosszú ideig szinte csak a legritkább gyűjteményekben rejtőztek.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Az Interkozmoszhoz kapcsolódó relikviák iránti keresletet ráadásul az új magyar űrprogram, valamint Kapu Tibor űrutazása is jelentősen felerősítette az utóbbi években. A megnövekedett figyelem tovább emeli a ritkaságok árát, így a most felbukkant, kiváló állapotú 50 forintos darabért érthető módon versengenek a hazai gyűjtők.

Kapcsolódó: így néz ki a világ legkisebb kígyója, amely csak akkora, mint egy pénzérme.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.