Így hazudik kedvenc sorozatod a történelemről: ennyi igaz a Bridgerton család történetéből

Olvasási idő kb. 2 perc

Sokan hajlamosak mindent készpénznek venni, ami a Bridgertonban megjelenik. A Netflix sorozata azonban nem történelemóra: az alkotók tudatosan keverik a valós elemeket a fikcióval.

History Extra segítségével utánajártunk, hogy mi az, ami tényleg hiteles, és mi az, ami puszta dramaturgia.

A Bridgerton elferdíti a történelmet

A Bridgerton egyik legnagyobb vitát kiváltó sajátossága az, ahogyan a társadalmi sokszínűséget ábrázolja. A sorozat világában a bőrszín, a származás vagy az etnikai háttér látszólag nem jelent akadályt a társadalmi felemelkedésben. Ez a megközelítés szándékosan szakít a klasszikus kosztümös filmek hagyományaival, amelyek többnyire homogén, fehér felsőosztályt mutatnak be.

A Bridgerton című sorozatának új évada január 29-étől nézhető
Fotó: Netflix

A korabeli Anglia társadalma szigorúan rétegzett volt, és a kiváltságokhoz való hozzáférést nemcsak a vagyon, hanem a származás és a kapcsolati háló is meghatározta. Bár London valóban sokszínűbb város volt, a társadalmi mobilitás rendkívül korlátozott maradt. Az, hogy valaki megjelenhetett az udvarban vagy a legelőkelőbb bálokon, nem pusztán egyéni érdem kérdése volt.

A sorozat alkotói ezzel szemben tudatosan egy alternatív történelmi logikát alkalmaznak.

Hasonlóan kettős a helyzet az udvari etikett és a társas érintkezés ábrázolásával. A sorozat helyesen mutatja be a szabályok fontosságát, ugyanakkor gyakran enyhíti áthágásuk következményeit a dramaturgia kedvéért. A valóságban egy-egy botlás, egy félreérthető kapcsolat vagy pletyka hosszú évekre, akár egy életre is tönkretehette egy fiatal nő házassági esélyeit. A Bridgerton világában ezek a következmények sokszor gyorsabban rendeződnek, hogy a történet romantikus íve ne törjön meg.

A kettősség végigkíséri az egész sorozatot

A Bridgerton család története nem tagadja a korszak szabályait, de nem is hagyja, hogy azok teljes súlyukkal nehezedjenek a szereplőkre. Így jön létre az a sajátos elegy, amely egyszerre ismerős és idegen, a történelmi elemekből építkező, de a mai gondolkodásra épülő világ. Nem azt mondja meg, milyen volt az élet korábban, hanem azt mutatja meg, amit mi látni szeretnénk benne. És talán éppen ezért működik ez a műfaj ennyire jól a Netflixen.

Olvasd el a következő cikkünket is, amelyben egy 16–19. században divatos ékszerről meséltünk, amely történetesen a Netflix Bridgerton sorozatában is megjelenik.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.

Offline

Ezért a sportért rajongtak a romantikus költők

A romantika költőiről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy naphosszat borongós tájakon merengtek, szerelmi örömöket és csalódásokat öntöttek rímekbe, és holdfényben méláztak az élet értelméről. Pedig a 18–19. század fordulójának irodalmi sztárjai meglepően szenvedélyes sportrajongók is voltak.

Mindennapi

Ilyen károkat okozhat, ha marad a védett üzemanyagár

Közgazdászok nyílt levélben kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert a védett üzemanyagár kivezetésére. Szerintük az árstop nemcsak torzítja a fogyasztást, hanem ellátási gondokat, és későbbi drágulást is okozhat.

Testem

Hepatitis A-járvány Magyarországon: így terjed a súlyosan fertőző betegség

Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúhadházon Hepatitis A-járvány tört ki, ami miatt az önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal azonnali óvintézkedéseket hozott. A fertőzés felbukkanása azért ad okot aggodalomra, mivel a vírus nem megfelelő higiéniás körülmények között, közösségekben rendkívül gyorsan képes terjedni.

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.