Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Több pszichológiai tényező együttes hatása eredményezi azt a fajta „kontrollvesztést”, amit a képernyő előtt élhetünk meg. Ezek főleg a távolságból, illetve a megszokott visszajelzések, következmények hiányából adódnak.
Bármilyen közösségi oldalt, kommentmezőt vagy fórumot nyitsz meg ma, szinte biztosan találkozhatsz durva, bántó vagy nyíltan agresszív hozzászólásokkal és viselkedéssel. Egy felmérés szerint az amerikai internethasználók mintegy 41 százaléka már tapasztalt valamilyen online zaklatást – legyen az gyűlöletkeltő megjegyzés vagy célzott bántalmazás –, és nagyon sokan érzik úgy, hogy ez negatívan befolyásolta a mentális egészségüket. Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy az online környezetben az emberek sokkal agresszívabbak, durvábbak és könyörtelenebbek tudnak lenni, mint személyesen.
Ez a netes viselkedésed oka
A pszichológia több magyarázatot kínál arra, miért történik mindez. Az egyik alapvető mechanizmus az online disinhibíció (gátlástalanság), ami azt írja le, hogy a képernyő mögött sokan úgy érzik, nem láthatók és nem vonhatók közvetlenül felelősségre a tetteikért.
A névtelenség vagy az álnevek mögé rejtőzés, a fizikai távolság miatt sokan kevésbé empatikusak, és olyan dolgokat is kimondanak vagy leírnak, amelyeket egyébként nem tennének. Ez a fajta viselkedés abból fakad, hogy
az emberek nem tapasztalják meg azonnal mások érzelmi reakcióit – azaz nem látják, milyen fájdalmat okozhatnak.
Tovább erősíti ezt az úgynevezett deindividuáció (személyiség elvesztésének élménye), amikor valaki „eltűnik a tömegben”.
A hatalmas online közösségekben könnyen elveszik az egyéni identitás érzése, különösen, ha valaki egy általános felhasználónév mögé bújik. Ilyenkor az emberek hajlamosabbak olyan viselkedést tanúsítani, amely eltér a saját értékeiktől vagy társadalmi normáiktól, mert úgy érzik, ilyen közegben nem felelősek a tetteikért.
A fizikai távolság és a következmények minimális volta csökkentik az önkontrollt, így impulzívabb, agresszívabb vagy bántó reakciók is gyakrabban megjelennek.
Szociális fertőzés
Egy másik pszichológiai tényező a szociális fertőzés (social contagion) jelensége.
Amikor az emberek agresszív vagy gyűlöletkeltő viselkedést látnak, hajlamosak azt utánozni, különösen olyan platformokon, ahol az ilyen tartalom sok figyelmet kap.
Az algoritmusok, amelyek a legtöbb lájkot, megosztást vagy kommentet generáló bejegyzéseket részesítik előnyben, gyakran pont az ilyen szenzációhajhász, negatív anyagokat emelik ki. Ennek következtében a dühös vagy gyűlölködő megnyilvánulások gyorsabban terjednek, és úgy tűnhet, mintha ezek lennének a közösség elfogadott viselkedési normái.
A modern online interakciók másik sajátossága, hogy a gyors visszajelzések – mint a lájkok, megosztások vagy hozzászólások – jutalmazzák a negatív viselkedést. Ha valakinek sok reakciót adnak, az agy jutalmazó rendszerében megerősítést kap, ami ösztönözheti a hasonló viselkedés ismétlését. Ez egyfajta jutalmazási hurkot hoz létre, amely nemcsak a negatív kommentelést, hanem annak szélesebb körű elfogadását is erősíti.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, hogyan szabadulhatsz meg az internetezés legidegesítőbb részétől.
