A viharos szél közbeszólt farsangvasárnap, és biztonsági okokból lefújták a busók hagyományos dunai átkelését Mohácsnál.
Az idei ünnep egyik leglátványosabb eseménye így elmaradt, amiről a programsorozat közösségi oldalán tájékoztatták a látogatókat.
A szél felülírta a Mohácsi Busójárás menetrendjét
Az idei busójárás egyik legjobban várt eseménye lett volna a csónakos átkelés a Dunán, amelyet hagyományosan a Sokac-révnél rendeztek volna meg. A program fél egykor kezdődött volna, ám a szervezők még délelőtt úgy döntöttek, hogy az erős, helyenként viharos széllökések miatt nem vállalják a kockázatot.
A döntés sokaknak volt csalódás, hiszen a vízi bevonulás az ünnep egyik legkülönlegesebb pillanata. Ugyanakkor a szervezők hangsúlyozták, hogy a résztvevők és a nézők biztonsága mindenekelőtt áll. A Duna nyílt vízfelületén a szélerősség komoly veszélyt jelenthet a csónakok stabilitására, különösen akkor, amikor jelmezes busók és felszereléseik is a fedélzeten vannak.
A kedvezőtlen időjárás azonban nem vetett véget az ünnepnek, a busók végül komppal érkeztek meg a belvárosba, ami különleges hangulatot adott az eseménynek. A város utcáin a megszokott módon továbbra is folytatódtak a programok, a kolompok hangja és a maskarások vidám forgataga betöltötte Mohács központját.
Farsangvasárnap Mohácson jártunk, nézd meg az ott készült videónkat.
Élő hagyomány több ezer résztvevővel
A busójárás a mohácsi télbúcsúztató farsang legismertebb eseménye, amely a délszláv eredetű sokác közösség hagyományaiból nőtte ki magát. Az évszázadok során a helyi identitás meghatározó részévé vált, és mára az egész ország egyik legkülönlegesebb népszokásaként tartják számon.
A jelmezes alakoskodók három fő csoportba sorolhatók. A busók faragott faálarcot és birkabőrt viselnek, derekukon kolompokkal, kezükben zajkeltő eszközökkel járják az utcákat. A jankelék színes öltözetben, bekormozott arccal kísérik őket, tréfás, olykor csipkelődő módon terelve a tömeget. A maszkások és maskarások között zenészek, gyerekek és nők is feltűnnek. Ők a sokác ünnepi viselet elemeit idéző ruhákban jelennek meg.
A néphagyomány szerint a rémisztő öltözet célja a tél elűzése. Egy másik, legendás történet pedig azt meséli, hogy a török hódoltság idején a helyiek a mocsarakba menekültek a hódítók elől, majd félelmetes maskarákban, éjjel átkelve a Dunán tértek vissza, hogy elijesszék az ellenséget. Bár ennek nincs történeti bizonyítéka, a történet szorosan összefonódott az ünnep szimbolikájával.
Az eseményt 2009-ben az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította, ami tovább erősítette nemzetközi ismertségét.
Idén mintegy 2400 beöltözött résztvevő csatlakozott a hatnapos farsangi forgataghoz.
Farsangtemetés máglyával és táncházzal
A busójárás időpontját a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, és húshagyó keddig tartó programkavalkáddal zárul.
A programban kézműves foglalkozások, busócsoportok felvonulása, közös fotózás, majd a hagyományos máglyagyújtás és koporsóégetés is szerepel. Este délszláv táncház várja az érdeklődőket a piactéren, ahol zeneszó mellett búcsúztatják a farsangi időszakot.
Olvasd el a következő cikkünket is, melyben fényképes galériával mutatjuk be, hogyan ünnepeltük az elmúlt 100 évben a farsangot.
