Ez az optikai illúzió megmutatja, hogy működik az agyunk

Olvasási idő kb. 2 perc

Talán a leghíresebb optikai illúziók között van az úgynevezett Ames-ablak (Ames window), mely már 1947 óta csapja be az értetlen nézők szemét.

Ezt az optikai illúziót nem véletlenül használják fel olykor tudományos előadásokban is, hiszen valóban sok mindent megérthetünk ebből saját térlátásunkról és az agyműködésünkről.

A videón az ablak egészen összezavarja az ember szemét:

@veritasium

How does this illusion work?

♬ original sound - Veritasium

Az Ames-illúzió lényege tehát, hogy annak ellenére, hogy erősen koncentrálunk rá, akárhogy is nézzük, azt látjuk, hogy az ablak formájú papírra tűzött vonalzó nem a valóságnak megfelelően, vagyis ide-oda forog, hanem képtelen módon, átmegy az ablak rácsai között. De miért látjuk ezt így?

A legendás Ames-ablak „titka”

Az Adelbert Ames által 1947-ben felfedezett illúzió „trükkje” tulajdonképpen két szóban is összefoglalható: geometria és megszokás. Ugyanis ez a kettő az oka annak, hogy a szemünk nem hajlandó észrevenni a valóságot.

Környezetünkben számtalan szabályos, 90 fokos téglalappal vesszük magunkat körül. Gondoljunk csak az asztalokra, dobozokra, a szobára magára, ahova ezeket tesszük, na és persze az ablakokra, melyeket az optikai illúzió a rácsos szerkezettel imitál. Azonban, álló helyzetében az Ames ablakról egyértelműen látható: nem szabályos téglalapról, hanem egy trapézról van szó.

A megszokás megzavarja a fizikai érzékelést

A szemünk annyira hozzászokott már a téglalapokhoz, hogy az ablak kivágású trapézra is azt hiszi: egy elfordult szögből nézett téglalapot lát. Még ha szemben is vagyunk az illúzióval, úgy látjuk, hogy egy átlós perspektívából nézünk rá. Ráadásul a szemünket az is becsapja, hogy a 3D-snek tűnő, de sík karton mindkét oldalán ugyanúgy néz ki, így a madzagra rögzített eszköz folyamatos mozgását úgy érzékeljük, mintha az csak váltakozó, 180 fokos, oda-vissza fordulatokat tenne meg.

Te észreveszed, hogy körbe körbe forog a karton, és a vonalzó valójában egy helyben marad?

Az optikai illúziókat sokszor az építészek is felhasználják. Ebben a cikkben egy ilyen, nagyméretű „trükkös” épületről olvashatsz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?