50 év múlva talán nem is olvasunk már

Olvasási idő kb. 3 perc

Az olvasás – mint mindennapi, elmélyült tevékenység – látványosan visszaszorul. Egy friss amerikai vizsgálat szerint 2003 és 2023 között több mint 40%-kal esett vissza azok aránya, akik egy átlagos napon kedvtelésből olvasnak. A gyerekek és fiatalok körében is zuhanó trend látszik kirajzolódni. Az Egyesült Királyságban 2024-ben mindössze minden ötödik 8-18 éves olvasott naponta a szabadidejében. Ez a szám 2005 óta nem volt ilyen alacsony.

Arról, hogy Magyarországon miként alakul ez a trend, a Femina Klub következő estjén lesz szó, ahol vendégként Nyáry Krisztián és Péterfy Bori érkezik, a beszélgetést pedig Szily Nóra moderálja majd a MOMKULT-ban.

Hogyan változik meg az irodalom helye egy olyan korban, ahol az okostelefonok uralják a figyelmünket?

A brit Reading Agency friss felmérése szerint a felnőttek 15%-a soha nem tartozott a rendszeresen olvasók közé, míg 35% „lemorzsolódott”, azaz régen gyakran forgatott könyvet, ma azonban alig vagy egyáltalán nem – írja a The Guardian. A 16-24 évesek körében a legalacsonyabb a rendszeres olvasók aránya, mindössze 32%. Közel felük (44%) már régen felhagyott ezzel a szokással, miközben az 55 év felettiek 62%-a még mindig aktív olvasó.

50 év múlva talán nem is olvasunk már – ez a kérdést boncolgatja a Femina Klub következő estje
Fotó: Peter Cade / Getty Images Hungary

A csökkenő tendencia sajnos évek óta erősödik. 2015 óta a rendszeres olvasók aránya 58%-ról 50%-ra esett, miközben a soha nem olvasók száma közel megduplázódott. A fiatalok egy része arról is beszámolt, hogy nehezen talál olyan könyvet, amelyben a saját élethelyzetét látná viszont. A 16-24 évesek 39%-a úgy érzi, hogy az ő életük és élményeik hiányoznak a mai kínálatból.

Mi állhat az olvasás háttérbe szorulása mögött?

A leggyakoribb válasz a „nincs rá időm”. A közösségi média vonzereje és a mentális egészségi problémák, például a szorongás vagy depresszió is gyakori akadályok. Tízből hárman pedig egyszerűen nem jutnak el egy könyv végére, mert nem tudnak hosszabb ideig koncentrálni. Van azonban még remény.

Idézőjel ikon

A válaszadók szerint a több szabadidő, a rövidebb munkaidő, segítség a könyvválasztásban vagy a közösségi média visszaszorítása újra közelebb hozhatná az olvasást a mindennapokhoz.

A fiatalok pedig egyértelmű üzenetet küldtek: olyan történetekre vágynak, amelyekben a saját dilemmáikat, érzéseiket és élményeiket fedezhetik fel.

Gyere el a Femina Klub 2025. november 17-i estjére!

Egy igazán különleges irodalmi időutazás vár a MOMkult színpadán! A Femina Klub következő estjének vendégei Nyáry Krisztián, az irodalmi történetek mestere, és Péterfy Bori, az érzelmek és gondolatok ikonikus tolmácsolója. Az est háziasszonya – immár tizedik éve – Szily Nóra, akinek nevét sokan a lélekkel teli, őszinte beszélgetéseiből ismerik.

Gyere el a Femina Klub 2025. november 17-i estjére

Szó lesz arról, hogyan változik meg az irodalom helye abban a korban, amikor az okostelefonok uralják a figyelmünket, és hogyan hat mindez a kreativitásunkra, empátiánkra és intelligenciánkra. Terítékre kerül majd a művészet mai társadalmi szerepe is, továbbá az, hogy mit ad át a kultúra a gyermekeinknek, és hogyan találhatnak meg bennünket a történetek egy zajos világban.

Egy este tele gondolatokkal, inspirációval és őszinte pillanatokkal – ahol az olvasás nemcsak téma, hanem közös élmény is.  Vásárold meg a jegyedet most!

Az írástudatlanok száma Magyarországon bár alacsony, de a funkcionális analfabetizmus sokak életét megkeseríti a mindennapokban. Olvasd el ezt a cikkünket is, amelyben az mutattuk be, hogy hogyan hat ez a jelenség a munkára, a tanulásra és a társas kapcsolatokra.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.