Néhány napos kikapcsolódás jól hangzik, de a tudomány szerint ez gyakran nem elég. A valódi feltöltődéshez legalább nyolc napra van szükségünk – se többre, se kevesebbre.
Sokan már januárban naptárt ragadnak, hogy megtervezzék a szabadságokat: hosszú hétvégék, nyári utazások, szünetek. De vajon elég, ha kiveszünk egy pénteket a hétvége mellé? Vagy épp túl sok, ha három hétig távol vagyunk a munkahelytől? Tudósok szerint a válasz valahol középen van, és meglepő módon pontosan nyolc napnál csúcsosodik ki a pihenés hatékonysága.
A Journal of Happiness Studies című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a szabadság pozitív hatása – mint a jó közérzet, a kipihentség és a boldogság – a nyolcadik napon éri el a csúcspontját. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a munkahelyre visszatérve ezek az érzések gyorsan visszaesnek az alapállapotra, akár háromhetes nyaralás után is.
Miért pont nyolc nap a feltöltő szabadság?
A kutatók szerint ez az az időtartam, amikor már valóban sikerül elszakadni a munkától, de még nem kezd el unalmassá válni az élmény. Rövidebb szünetnél az agy még pörög, hosszabbnál pedig könnyen „normalizálódik” a nyaralás, és elveszíti varázsát.
„A túl rövid nem elég, a túl hosszú meg már megszokott”
– foglalja össze Ondrej Mitas, a hollandiai Breda Egyetem turizmuskutatója. És hogy mit kezdj ezzel az információval? Használd ki okosan a naptárat! Tervezd meg előre a szabadnapjaidat, érdemes például a hosszú hétvégék köré építeni nyolcnapos blokkokat. Ha egy ünnepnap csütörtökre esik, vedd ki a pénteket, és nyújtsd meg a hétvégét. A franciák ezt úgy hívják faire le pont, vagyis „hidat építeni” a hétvégéhez.
A lényeg, hogy ne csak pihenj valamennyit, hanem jól pihenj. Lehet, hogy épp egy hét plusz egy nap kell ahhoz, hogy igazán kipihend magad és feltöltődve térj vissza a hétköznapokba.
A munkahelyi stressz is jelzi, hogy ideje szabadságra mennünk. Karsai Szilvia pszichológussal arról beszélgettünk, hogy ismerhető fel a túlzott megterhelés. Nézd meg a videós interjúnkat.
