Ezek a magyar kirándulóhelyek már fizetősek: a lista ma még rövid

Olvasási idő kb. 1 perc

Magyarországon egyelőre nem jellemző, hogy a kirándulóhelyek fizetős rendszerben működjenek, de néhány példa van már az országban erre is.

Nem profitot termelnek ezzel: fenntartási költségek miatt, vagy éppen az érintett terület megóvása érdekében volt szükség arra, hogy ilyen döntést hozzanak, derül ki a Femina cikkéből.

A Sas-hegyi tanösvény és látogatóközpont már 2008 óta fizetős: akkor zárult le egy felújítás, a kiállítás fenntartása, valamint hétvégi nyitva tartása pedig már csak úgy volt lehetséges, hogy azért pénzt is kérjenek.

Pilisszentiván mellett egy fokozottan védett terület esetében döntöttek úgy, hogy csak vezetett túrák keretében látogatható.

A tömegturizmus tönkretette volna a pilisi lenállományt, a túravezetők biztosítása pedig csak úgy lehetséges, ha a bérköltséget ki tudják gazdálkodni a díjakból.

A fizetős kirándulóhelyekre a tudatos természetjárók érkeznek
Fotó: AscentXmedia / Getty Images Hungary

A Feminának dr. Kézdy Pál, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese arról is beszámolt, hogy a Sas-hegyen nagyon sok növényt is letapostak a kirándulók: ha már komoly veszélyben van egy terület, akkor kerülhet sor annak fizetőssé tételére, de általában nem ez az első megoldási ötlet. A látogatás korlátozása jellemzőbb intézkedés: a kirándulók elsőre ritkán fogadják jól az ilyesmit, de általában megbékélnek vele,

Idézőjel ikon

a belépődíjas helyekre pedig valóban tudatos természetjárók érkeznek.

Ha érdekel, hogyan kerüld el a kirándulás közben rád leselkedő veszélyeket, olvasd el ezt a cikkünket!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?