Ez a kannibál kígyó Magyarországon él: itt találkozhatsz vele

Olvasási idő kb. 2 perc

Rézsiklókat vizsgáltak a magyar kutatók, mert attól tartottak, hogy Magyarország legveszélyeztetettebb mérges kígyóját fenyegethetik.

A Magyarország területén élő hüllők közül az egyik leginkább veszélyeztetett s egyben legértékesebb a rákosi vipera. Egy példány természetvédelmi értéke 1 millió forint. A tudósok arra voltak kíváncsiak, mennyire veszélyezteti a fajt a rézsiklók elterjedése. 

Hányattatott sors jutott hazánk legveszélyesebb kígyójának, a rákosi viperának. Neve igencsak rosszul csengett a Rákosi-korszakban, így vezetői nyomásra új nevet kapott, sokáig parlagi viperakánt ismerték. Az állat az eredeti nevét adó rákosi rétekről már rég kipusztult, a mai napig fokozottan védett. A legújabb feltételezések szerint a kannibalizmusra hajlamos fajtársa, a rézsikló is az ellenségei közé tartozik, ezt vizsgálták a kutatók.

A Magyarországon élő rézsikló teljesen ártalmatlan kígyó, ám kannibalizmusra hajlamos
Fotó: sandra standbridge / Getty Images Hungary

Kannibál kígyó Magyarországon?

A rákosi vipera régen Ausztriától egészen Bulgáriáig előfordult, de e két országból már kipusztult. Romániában sokáig szintén kihaltnak hitték, a 2000-es évek elején jelezték újra Erdélyből. A régen nagyobbnak számító magyarországi állomány két területen, a Hanságban és az Alföldön élt, mára kisebb csoportokra szakadt szét.

Idézőjel ikon

A két hansági és legfeljebb tíz kiskunsági populáció maximum 500 egyedet számlál. Erdélyben jelenleg négy apró populáció ismert.

A rákosi viperát féltik a rézsiklótól
Fotó: Kovács Attila / MTI

Bár mérges kígyó, a természetben nagyon védtelen. Mivel nem túl ügyes vadász, fontos, hogy bő táplálék legyen környezetében. A túzok, a róka, de még a sün is meg szokta enni, és a kannibalizmusra hajlamos rézsiklóktól is féltik. A rézsikló ráadásul viszonylag gyakori, az egész országban elterjedt, de a rákosi vipera egyik legfontosabb élőhelyén, a Kiskunságban is nagy számban jelen van.

A szakértők arra voltak kíváncsiak, nem fenyegeti-e Magyarország veszélyeztetett kígyófajának állományát. Mint kiderült, ugyan fogyasztottak a befogott példányok kígyókat (és a tőlük leginkább taxanómiai besorolásukban eltérő) siklókat, azonban táplálékuknak mindössze 2,5 százalékát tették ki, és nem találtak ürülékükben rákosi vipera nyomait

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.