Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A pisai ferde torony az egyik legizgalmasabb épület Európában. Döbbenetes, hogy ma is áll még, annak tükrében pedig még inkább az, hogy földrengéseket is túlélt. De mi történne egy újabb földrengés esetén?
Egy figyelemre méltó tervezési hiba miatt a pisai ferde torony Olaszország egyik legikonikusabb látványosságává vált. A román stílusú harangtorony dőlésszöge jelenleg közel 4 fok, így a tetején közel négy méterrel tér ki a függőlegestől, és az egyik oldala 84 centivel magasabb, mint a másik. Évekig nem tudták pontosan megmagyarázni, hogyan maradhatott állva, különösen annak fényében, hogy több erős földrengés is megrázta a térséget az évszázadok során.
A pisai ferde torony építése
Az építése 1173-ban kezdődött, eredetileg harangtoronynak tervezték, azonban, amikor a második emelet elkészült, süllyedni kezdett. Nem sokkal később Pisa köztársasága háborúba keveredett Genovával, Luccával és Firenzével, ezért az építkezést megszakították. Egyes szakértők úgy vélik, hogy ha nem álltak volna le a munkálatok, és a talajnak nem lett volna ideje megszilárdulni, a torony összedőlt volna.
Több mint 5 évig nem történt semmi, majd amikor 1178-ban újból felvették a fonalat, és elkészült a harmadik emelet, dőlni kezdett. Emiatt az építkezéseket 100 évre felfüggesztették. A városvezetés úgy döntött, hogy a Genovával folytatott háborúra összpontosít, és reménykedtek, hogy időközben a talaj megszilárdul.
100 év után Giovanni di Simone mérnök irányításával folytatódtak a munkálatok a tornyon, ami ekkor 0,2 fokkal északnyugatra dőlt. Próbálták kiegyensúlyozni, de ezzel csak azt érték el, hogy az elhajlás iránya dél felé változott. Az építkezés folytatásával a dőlés is egyre nagyobb lett. Di Simone megkísérelte egyenesbe hozni a tornyot azzal, hogy az egyik oldalon magasabb emeleteket épített, de az extra súly tovább süllyesztette az alapokat.
A ferdeséggel nem törődve a 14. század második felében egy 7. emelettel, valamint harangszobával bővült, 1372-ben befejeződött az építkezés, majd a 19. századig magányosan állt. 1838-ban Alessandro Della Gherardesca építész ösvényt ásott az aljába, hogy az emberek megcsodálhassák a bonyolultan kidolgozott alapot. Emiatt még jobban megdőlt.
Megmenthető a pisai ferde torony?
A torony stabilizálása érdekében a mérnökök különböző módszereket próbáltak ki, például ólomsúlyokat helyeztek az alaphoz, és állványokat szereltek a leggyengébb részekre. Az 1990-es évekre azonban a dőlés elérte az 5,5 fokot, ami már kritikus volt.
Az 1990 és 2001 közötti restaurációs munkák során a torony északi oldalán földet távolítottak el, aminek hatására fél fokkal csökkent a dőlésszög. 2008-ban a tudósok bejelentették, hogy a torony mozgása leállt. Majd egy 2013-as mérés még kisebb dőlésszöget állapított meg, ami az épületen végzett utolsó munkálatok következménye lehetett. A kiegyenesítés kezdettől fogva nem volt cél, hiszen ferdén lett nevezetes a torony.
Miért nem dőlt össze a ferde torony?
Hogyan lehetséges, hogy áll még a torony, amikor legalább négy erős földrengés megrázta, mióta felállították?
Egy kutatás szerint az ellenálló képessége egy úgynevezett dinamikus talaj-szerkezet kölcsönhatásnak köszönhető. A Bristoli Egyetem építőmérnöki tanszékének professzora szerint éppen az a talaj, amely a torony dőlését és az összeomlás veszélyét okozta, segített túlélni a földrengéseket. Vagyis a torony magassága és szilárdsága, valamint a talaj puhasága együtt azt eredményezi, hogy földrengéskor a talajmozgással az építmény nem rezonál, ellentétben az épületek legtöbbjével.
Az elmúlt kétszáz évben azonban számtalan beavatkozás éppen ezt a laza talajt igyekezett megszilárdítani, hol lecsapolással, hol betonozás által, ezért a korábbi négy földrengéshez képest már más fizikai körülmények között érnék a földmozgások a tornyot.
A lehetséges problémák ellenére a mérnökök arra számítanak, hogy a híres szerkezet még legalább 300 évig stabil marad. Addigra újabb beavatkozásra lehet szükség, de valószínűleg a rendelkezésre álló technológia sokkal fejlettebb lesz, így további évszázadokig épségben megőrizhető az építmény.
Nemcsak Pisa jelképének története izgalmas. Egy másik város ikonikus szobra egy boszorkány átkáról lett ismert. Olvasd el a részleteket az alábbi cikkünkben.
