Többezerszeresét éri ez a magyar pénz, a fiók mélyén nálad is lehet

Olvasási idő kb. 2 perc

A Vatera jelenleg is futó aukciói között kétségkívül a legérdekesebb egy ritkán felbukkanó magyar pénzérme. Az alumínium 20 filléres több szempontból is különleges a numizmatikusok szerint.

Az 1971-es év nagy változást hozott a magyar pénzérmék gyártásában. A korábban robusztus, sima peremű filléreket ekkoriban váltották fel a könnyedebb, recés külsejű darabok. A számokat azonban egy rövid ideig még a korábbi pénzeken használt betűtípussal verték.

A szakemberek a korábban használt 1-es szám miatt akasztófásnak is nevezik az ebben az időszakban készült filléreket. 

Az úgynevezett akasztófás húszfilléresek közül is kiemelkedik a jelenleg is futó aukció tárgyát képező, 1970-es, recés szélű. Ennek oka abban rejlik a Pénzcentrum videójában megszólaló szakértő szerint, hogy alig 11 ezer példány készült az alumínium érmékből. Egyfajta átmenetet képez a két, 60-70-es években használt húszfilléres változat között.

Nem minden 20 filléres magyar pénzérme egyformán értékes
Fotó: Wikimedia Commons

Ez az egyik legértékesebb, gazdára váró magyar pénz

A 60-as években vert példányok mindegyikén az akasztófás 1-es szám szerepel, azonban a korai verziók látványosan nagyobb darabjaiba a szám kialakítása belesimul. A recés, szolidabb peremű pénzeken azonban túl nagynak bizonyult ugyanez, így rövid idő után át is alakították az évszámjelzést. 

Idézőjel ikon

A régi számsorral, de új külsővel készült, első szériás 20 filléresből a szakkiadványok szerint mindössze 11 ezer darabot vertek anno.

Akár 100 ezer forintot is érhet 20 fillér

A közösségi aukciós oldalon eladásra kínált példány használt, azonban így is 60 ezer forintnál többet kínálnak érte, az árverésnek pedig még nincs vége. A szakértő szerint a verdefényes darabok olyan ritkák már, hogy alig ötévente bukkannak fel, olyankor általános, hogy akár több mint 100 ezer forintot is hoznak a konyhára tulajdonosaiknak. De még a kopottabb darabok is több tízezer forintért találnak új gazdára. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?