Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
1889-ben nagy létszámú magyar küldöttség látogatta meg Kossuth Lajost Torinóban, aki két órán át beszélt hallgatóságának. Ekkor valaki közülük felvetette, hogy örökítsék meg Kossuth hangját az otthoniaknak. Az ötletet szerencsére tettek követték, de nem sokon múlt, hogy Kossuth Lajos sikeresen rögzített hangja az azt követő évtizedek során örökre elvesszen.
1890-ben Felner Károly és Barna Tivadar felkereste Kossuth Lajost Torinóban, hogy az előző évi felvetést megvalósítva rögzítsék a turini remete élő szavait. Amilyen nehéz volt meggyőzni Kossuthot - hiszen idegenkedett az "ördögi masinától" -, olyan nagy sikere volt aztán a felvett beszédnek. Ez a siker okozta kis híján a vesztét az anyagnak, hiszen a fonográf 30-40 lejátszásra hitelesített viaszhengereit több százszor is leforgatták a fellelkesült honfitársaknak. Csak többek áldozatos munkája révén sikerült megmenteni a beszéd egy részletét...
Kossuth Lajos nehezen állt kötélnek
Az 1889-ben Kossuth Lajost meglátogató több száz magyar között jelen volt a tehetős Felner Károly is, aki 4000 forintért vásárolt Amszterdamban egy valószínűleg elektromos hajtású fonográfot, majd Barna Tivadar társaságában 1890. szeptember 20-án újból meglátogatta a turini remetét, hogy az aradi vértanúk emlékművének avatására felvegyék ünnepi szavait. Kossuth nehezen állt kötélnek, de végül három viaszhengerre való szöveget mondott fel.
A rögzített beszéd a korabeli technikai feltételek és politikai okok miatt nem az 1890. október 6-án Aradon megtartott avatóünnepségen, az összegyűlt nagy tömeg előtt hangzott el, hanem
zárt térben, fülhallgatóval lehetett meghallgatni, 1 forintért, majd később 50 krajcárért, egy banki épület emeletén. A bevételt a 48-as veteránok megsegítésére és a tokaji tűzkárosultak javára ajánlották fel.
Felnerék már október 3-án bemutatták a felvételt Budapesten, és további pesti helyszínek után országjáró diadalútra vitték a beszédet, így már Kossuth halála után jutottak el szavai a Viharsarokba és a sárospataki vásárba is.Az amúgy is elhasznált hengerek közül egy 1919-ben elveszett, a másik kettő pedig megrepedt, illetve eltört. Amikor Felner Károly a 30-as évek elején felajánlotta a két megmaradt viaszhengert a Nemzeti Múzeumnak, Lajtha László zeneszerző-népzenekutatónek nem sikerült a beszédet átírni.
A 60-as évek végén Sztanó Pál, az MTA Zenetudományi Intézetének hangmérnöke magnetofonszalagra vette a beszéd megmenthető részét, míg annak érthetőségén Újházy László hangmérnök további restaurációja javított. 1974-ban a Magyar Rádióban is felhangzottak Kossuth szavai a kallódó hengert az OSZK Zeneműtárában megtaláló Hegyi-Füstös Istvánnak köszönhetően, és az ő gondozásában 1977-ben lemezen is megjelent Kossuth hangja. Kossuth halálának centenáriumán, 1994-ben CD-n jelent meg a véglegesnek tekinthető változat. Az interneten is több helyütt meghallgató Kossuth-beszédrészlet, például Kossuth Lajos Wikipédia-oldalának Emigrációban című fejezetében, vagy az OSZK tematikus oldalán, de a YouTube-on is, íme:
Kossuth lejegyezte a beszédét
Kossuth leírta az egész szöveget, ezért tudjuk, hogy mennyi veszett el belőle, és mekkora részét képezi az egész szövegnek az a részlet, mely máig meghallgatható. Ez az 1890. szeptember 20-ai torinói beszédből megmentett részlet szövege:
"A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6-ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni, amint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!"
Ha arról is szívesen olvasnál, hogyan élte le egy befalazott szobában utolsó éveit Kossuth politikai ellenfele, Széchenyi István, akkor ezt a cikkünket ajánljuk.
