Az Alföldön bújik meg Magyarország egyik legeldugottabb oázisa: itt találod

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem sokan ismerik a hazánk egyik legeldugottabb gyöngyszemének számító Kráter-tavat, azt pedig még kevesebben tudják, hogy az Alföld közepén található oázist néhány évtizeddel ezelőtt egy kisebbfajta katasztrófa alakította ki.

Nem nagyon él olyan ember Magyarországon, aki ne hallott volna a hajdúszoboszlói gyógyvíz áldásos hatásairól. Többek között ezt annak a szénhidrogén-kutatásnak köszönhetjük, amely az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc vezetésével indult meg az Alföldön. És ha úgy vesszük, ezért adhatunk hálát hazánk csodálatos kis oázisának is Nagyhegyes közelében.

Folyamatos gázkitörésekkel kísért munkálatok

Időben azonban már egy kicsit előrébb járunk, egészen pontosan 1959 januárjában, amikor is feltárták a Hajdúszoboszló és az ugyancsak Hajdú-Bihar vármegyei Nagyhegyes közötti, 30 milliárd köbméteres gázmezőt. A munkálatok kezdetén nem kis nehézséget okozott a technológiai fejletlenség, valamint a kutak csekély mélysége. A metángázok mennyisége viszont kifejezetten nagynak bizonyult, emiatt folyamatosak voltak gázkitörések, amelyek közül

egy igazán súlyosat is jegyez a történelem.

A földgázkitörés után keletkezett tóban megvizsgálták, a víz alkalmas-e az élővilág számára
Fotó: Mikó László / MTI Nemzeti Fotótár

Amikor égni kezdett a földgáz 

Ez 1961. augusztus 23-án történt, amikor a Hsz. 36. jelű kút kitermelésekor spontán lobbant lángra a földgáz, amelynek

Idézőjel ikon

közel két napon át égő, 100 méteres lángoszlopa még a közel 25 kilométernyire fekvő Debrecen egét is megvilágította.

A síkság kellős közepén feltörő gáz olyannyira fellazította a talajt, hogy a föld mindent elnyelt, ami az útjába került: fúrótornyot, gépeket és még az ott felállított bódét is. No és emellett a kitörés még egy nagyjából 150 méter átmérőjű mélyedést is vájt a földbe, maga köré pedig egy 12 méteres földsáncot emelt.

Így született meg az Alföld különleges képződménye, amely a Kráter-tó nevet kapta.

A nagyhegyesi tó nemcsak az Alföldnek, hanem hazánknak is az egyik legkülönlegesebb helye
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A csend birodalma lett

A körülbelül 5 méter mély tó és környéke az évek alatt egy oázissá szélesedett. A nyugalom szigetének egykor felhordott sáncát jobbára nyárfák alkotta erdő borítja, a víz körül pedig sétányokat és pihenőket alakítottak ki. Nem csoda hát, hogy oly sokaknak vált kedvenc kirándulóhelyévé az alföldi csoda.

Ismerd meg a pokol kapujaként elhíresült, több mint ötven éve égő türkmenisztáni kráter történetét is, amely ugyancsak a gáznak köszönheti, hogy az ország első számú turisztikai látványossága lett.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Nagy változás jön a boltokban: a garancia lejárta után is kötelező lehet a javítás

A hónap végétól életbe lép a javításhoz való jog az EU területén. Ennek köszönhetően az egyes termékeknél a gyártók nem korlátozhatják sem szerződéssel, sem technikailag, hogy javíthatóak legyenek, akár használt, akár utángyártott alkatrészekkel. Ezzel jelentősen csökkenthető a hulladékképződés, és javítható az erőforrás felhasználás is.

Offline

Villámkvíz: melyik költőnk írt verset ezekhez a múzsákhoz?

Szendrey Júlia, Léda, Kozmutza Flóra. Csak néhány a magyar irodalom legfontosabb múzsái közül. A legszebb magyar szerelmes versek ihletői sokszor legalább akkora hírnévre tettek szert, mint maguk a költők. Te tudod, hogy kik voltak a híres magyar költők múzsái?

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.