Hamarosan újra megnyílhat a Hotel Gellért, amelyet 2021-ben zártak be, hogy felújítsák. Érdemes feleleveníteni a történetét, mert nincs még egy ilyen szálloda Budapesten.
Decembertől nem fogad vendégeket a Hotel Gellért. Amikor éppen három éve napvilágot látott ez a hír, igencsak szíven ütött. Valahogy nehéz volt elképzelni, hogy ez az ikonikus épület, amely annyi generáció számára jelentett luxust, nosztalgiát és pezsgő társadalmi életet, bezárja kapuit. Nekem, aki a közelében lakott, mindig is többet jelentett egy szállodánál: Budapest olyan szereplőjét, amely túlélte a két világháborút, az ostromot, a forradalmakat, a politikai rendszerek változását, és mindig újjá tudott születni. Reménykedtem, hogy ezúttal is így lesz.
Szálloda vagy kaszárnya épüljön Budapesten?
Igazándiból nagy szerencsénk van, hogy egy impozáns szálloda áll most a Gellért téren, mert amikor még Budapest nem nyújtózkodott ekkorára, az volt a terv, hogy a határában – éppen ezen a helyen – egy kaszárnyát húznak fel honvédeinknek. Az építkezés 1912-ben meg is kezdődött, de az első világháború miatt a projekt lelassult, és végül a terveket megváltoztatták: ekkor dőlt el, hogy inkább a vendéglátásnak adnak teret. Volt még egy hozadéka a háborúnak: a munkálatokba még orosz hadifoglyokat is bevetettek.
Végül 1918. szeptember 24-én, Szent Gellért napján nyitotta meg kapuit a szentről elnevezett szálloda. Ám nem volt idő sokáig örvendezni, mivel a hotel már újszülött korában belekerült a történelem viharába: alig egy hónapos volt, amikor az őszirózsás forradalom idején mégiscsak katonai célokra kellett átadni, de a tanácsköztársaság bukása sem sokat segített rajta. Előbb a megszálló román csapatok kvártélyozták be magukat, hogy aztán távozásukkor magukkal vigyenek mindent, ami mozdítható; majd Horthy Miklós főhadiszállásává vált.
Főhadiszállás és szükségkórház is volt a szállodában
A két világégés között voltak ugyan boldog békeévei – ekkor dupla emeletráépítéssel bővült –, de a második nagy háborúban előbb szükségkórházat alakítottak ki benne, majd a német megszállás alatt a náci tiszti kar egy részét is itt szállásolták el, így kiemelt katonai célponttá vált. Nem csoda, hogy több bombatalálat érte, és a kitárulkozó épületből még a megmaradt értékek – festmények, étkészletek, bútorok – is szőrén-szálán eltűntek.
Mivel a Duna felőli front szobái jórészt kiégtek, hosszú évekbe telt az épület rendbehozatala. A hozzá tartozó fürdő viszont még az ostrom alatt is nyitva volt, sőt – egy 1981-es csőtörést leszámítva – megnyitása óta folyamatosan működött.
Ez a szállodához tartozó fürdő eredete
A fürdő maga is megér egy misét, mondhatjuk, ha már itt van a közelben a Gellért-hegyi sziklakápolna. A Gellért gyógyfürdő helyén már a 12. században állt egy hőforrásra települt ispotály, amit a betegápolással foglalkozó johannita lovagok működtettek. A fürdőkultúrájukról híres törökök azután a 150 éves uralom idején ezt felfejlesztették, így Buda visszavétele után a királyi udvar is szemet vetett rá. Végül a város 1718-ban megvásárolta, és maga kezdte üzemeltetni.
Akkoriban „szüzek fürdője” néven is emlegették, mivel a legenda szerint a török időkben itt tartották elzárva valamelyik nagy hatalmú aga vagy basa háremhölgyeit. Rossz nyelvek szerint azonban éppen hogy a szüzességüktől már régen elbúcsúzott rosszlányok jártak ide a környékbeli bordélyokból. A legprofánabb magyarázat azonban alighanem az lehet, hogy az itt feltörő hévíz a női bajokra is gyógyír volt.
Leselkedés nőkre és férfiakra
De ha már a nőkről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a két nemet gondosan elkülönítő belső kerítésen állítólag több lyuk is volt, amelyen a meztelen fürdőzők után leselkedhettek a férfiak. Hogy tényleg így volt-e, azt jótékony homály fedi. Annyi bizonyos, hogy az 1930-as évek lesifotósának, Pusztai Sándor úszómesternek köszönhetően tényleg nézegethetünk képeket a fürdőben megfordult félpucér hírességekről, Tolnay Klári színésznőtől kezdve ifjabb Horthy Miklósig.
Az illusztris vendégek sora a szállodában is folytatódott. A dalai láma, a nepáli király, Nixon amerikai elnök és Reza Pahlavi iráni sah mellett a művészvilág nagyjait is köszönthették e falak között: Dmitrij Sosztakovics és Andrew Lloyd Webber zeneszerző, Arthur Rubinstein zongora- és Yehudi Menuhin hegedűművész, a színészek végeláthatatlan sorában pedig Kirk Douglas, Anthony Quinn és Jane Fonda is itt szállt meg.
De a filmesek nemcsak pihenni jártak ide, hanem dolgozni is: itt forgott a 70-es évek népszerű magyar tévésorozata, a Kántor egyik epizódja Bujtor Istvánnal, A hamis Izabella Ruttkai Évával és Kovács Katival vagy a Kojak Budapesten Inke Lászlóval. Az első külföldi megaprodukciót 1963-ban nem kisebb név, mint a legendás Tarzan-filmek rendezője, Richard Thorpe fémjelezte. Onnantól kezdve pedig szinte egymásnak adták a kilincset a hollywoodi stábok Madonnától Eddy Murphyig.
Van Budapestnek egy másik ikonikus szállodája is, amit az eltűnés réme fenyeget. Ide kattintva erről is olvashatsz.
