A Balaton legnagyobb veszélyét kevesen ismerik: az életedbe kerülhet, ha te sem

Olvasási idő kb. 3 perc

Akár az életünket is megmentheti, ha tudjuk, hogy nem elég csak a bójákat figyelni a Balatonban. A tó medrében, pár száz méterre a parttól húzódik ugyanis egy képződmény. Aki nem számol vele, életveszélybe sodorhatja magát.

Nagyot téved, aki azt hiszi, úszástudás nélkül is biztonságban van a Balaton déli partján. Miután a tó medre itt sem egyenletes, számos veszélyforrást rejt magában, a magyar tenger ugyanis nem csak az északi parton mélyül gyorsan.

Semmi nem jelzi a veszélyt

A Balaton medrében, pár száz méterre a parttól húzódik az az árokszerű képződmény, amit marásvonalnak neveznek. Ez leginkább a déli parton okozhat bajt, akár életveszélybe is sodorhatja azt, aki nem számol vele – olvasható a figyelmeztetés a vizimentok.hu oldalán.

A Balatonban fürdőzőknek a bójákon kívül már veszélyes lehet a csobbanás
Fotó: Kaszás Tamás / Index

A marásvonal, melyről térkép is készült, azért veszélyes, mert nem jelzik semmivel, még bójával sem. A strandolóknak és a sportolóknak ezért tudniuk kell, hogy a déli parton sincs lehetőség arra, hogy akár kilométereket sétáljanak be a Balatonba. A tó – a közhiedelemmel ellentétben – nem egy sekély állóvíz, és nem is olyan a feneke, mint egy feszített víztükrű medencének. A Balaton egy élő állóvíz, amely medrét a hullámzás és a viharok időről időre átrendezik. 

A marásvonal egy természetes képződmény, amit jellemzően az északnyugati szél alakított ki a vízhullámok mozgásán keresztül.

A Balatonban eltűnhet a lábunk alól a talaj

Míg a Balaton északi partján viszonylag gyorsan, de egyenletesen mélyül a meder, addig a déli parton sokkal szélesebb a sekélyvizes rész.

Idézőjel ikon

Itt azonban a marásvonalnál nagyobb a mélyülés, mint az északi parton.

A Balaton déli részén ez jelenti a legnagyobb veszélyt, ugyanis a víz akár két métert is tud mélyülni mindössze 30-50 méteren belül. A marásvonalat úgy kell elképzelni, mint egy nagyon mély árkot.

A Balatonban lévő két marásvonalat a szél és a hullámok alakították ki
Fotó: pgaborphotos / Getty Images Hungary

Ez a veszélyes zóna a bójákkal kijelölt strand határán túl található.

Itt kell arra számítanunk, hogy elérhetjük azt a 150-180 centiméter mély árkot, ahol a legtöbb embernek már sokkal kényelmesebb úszni, mint sétálni. Azonban egy magasabb ember lábujjhegyen járva, néhány méteren belül már úgy érezheti, hogy eltűnik a lába alól a talaj. Főleg igaz ez sekélyebb vizes időszakban. 

Idézőjel ikon

Ha a bóján belül maradunk, biztosan nem kerülünk hirtelen mély vízbe.

A gyerekekre különös veszélyt jelent 

Tudni kell, hogy két marásvonal is van a déli parton. Az egyik ez a hirtelen vonal, ami 150-180 centiméteres vízmélységtől indul. A másik a parthoz közelebb lévő, a hullámzás miatt kialakult marásvonal, amely csupán mindössze fél méter mély. Emiatt a külső marásvonal miatt látjuk azt, hogy a bójáig lévő szakasz közbülső részén fürdőzőknek magasabbra ér a víz. 

A marásvonal nem látható, de azt, hogy pontosan hol húzódik, térkép jelöli
Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Ez a külső marásvonalból és a turzásokból, vagyis a kis homokpadokból és iszappadokból kialakult mélyedés leginkább a gyerekeknek jelenthet veszélyt, hiszen egy kisgyerek elmerülhet egy ilyen részen.

Éppen ezért a déli parton sem szabad őket egyedül, felügyelet nélkül beengedni a Balatonba.

De vízibiciklivel sem javasolt a bóján túl menni, mert a vízbe ugorva vagy csúszva azt érezhetjük, hogy váratlanul eltűnik a talpunk alól a meder. 

Idézőjel ikon

Ha pedig a mély vízben pánikba esünk, az tragédiához is vezethet.

Bár a hajósoknak ki van jelölve a marásvonal miatti veszélyforrás, a fürdőzőknek nincs. A strandüzemeltetőknek csupán az a kötelessége, hogy az egy méter 20 centis vizet és a strand határát kijelöljék, de az utána lévő vízmélységet nem kell jelezniük. Mindenkinek a személyes felelősségére van bízva, hogy azon lehetőleg már ne menjen túl. A marásvonal Bélatelepnél, Balatonföldvárnál és Siófokon, az Aranyparton van közel a fürdőhelyhez, de ezeken a helyeken is a kijelölt fürdőterületen kívül van a marásvonal.

Az utóbbi idők sokszor rekordmértékű inflációja a nyaralás árát sem hagyta érintetlenül. Utánajártunk, hogy a számítások szerint a Balatonnál vagy az Adriai-tengernél olcsóbb-e a pihenés.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hepatitis A-járvány Magyarországon: így terjed a súlyosan fertőző betegség

Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúhadházon Hepatitis A-járvány tört ki, ami miatt az önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal azonnali óvintézkedéseket hozott. A fertőzés felbukkanása azért ad okot aggodalomra, mivel a vírus nem megfelelő higiéniás körülmények között, közösségekben rendkívül gyorsan képes terjedni.

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.