Sós víz pusztította el a falut, hófehér romok maradtak utána

Olvasási idő kb. 2 perc

Az utcák még jól kivehetők, de az egykori lakók már csak sejtik, mely házak lehettek az otthonaik. A gyógyító só mára kifehérítette a falu romjait

Az argentin Villa Epecuénről ma már nehéz elképzelni, hogy úgy száz évvel ezelőtt egy igen népszerű üdülőfalu volt, ahol a látogatók kedvükre lubickolhattak a szóbeszéd szerint gyógyító hatású, helyi sós tóban. A 20. század derekán olyannyira felkapott hely lett, hogy jobbára Dél-Amerika más országaiból évente 25 ezer vendég özönlötte el a települést. Közben lakossága is felduzzadt, a több száz üzlettel, szállodákkal és múzeumokkal büszkélkedő falunak a hetvenes években már több mint ötezer lakosa volt.

Órák alatt lett semmivé az üdülőfalu

1985-ben azonban néhány óra alatt minden megváltozott a Buenos Aires tartománybeli településen. A térség ritka időjárási jelenségei elképesztően nagy mennyiségű esőt hoztak, ami annyira felduzzasztotta a Epecuén-tavat, hogy vizét már nem tudta megtartani a gát. A november 10-én történt katasztrófa kapcsán olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a tó még a medréből is kibillent, így az lett volna a csoda, ha nem történik tragédia.

1938-ban még senki sem sejtette, hogy szűk ötven év múlva bekövetkezik a tragédia
Fotó: Wikimedia Commons / General Archive of the Nation

Egyre magasabban állt a víz

Epecuént alig néhány óra alatt szó szerint elnyelte a föld, az ott élőknek épp csak annyi idejük volt, hogy magukhoz vegyék a legszükségesebb holmijukat, és elmeneküljenek onnan. A tó először 4, majd a vízszint fokozatos emelkedésével 1993-ra már több mint 10 méter magasan hullámzott Epecuén területén.

A gyógyító só kifehérítette a falu romjait

A víz pedig nem akart mozdulni, közel negyed évszázadig maradt a semmivé lett üdülőfalu területén. 2009-ben azonban megfordult a bő csapadékot hozó időjárás, és a tó elkezdett visszahúzódni.

Ekkor bukkantak elő újra a hullámok fogságába esett épületek, és ekkor látszódott, hogy milyen óriási pusztítást végzett a természet.

A tájat fehérre festette a víz gyógyító sója, az egykor csinos kis falu romba dőlt maradványait pedig nemcsak a víz kezdte ki, hanem az idő vasfoga is megrágta. 

Ha látni szeretnéd, mi maradt Epecuénból, lapozz bele a galériába, amely a képre kattintva nyílik meg.

Galéria ikon

8

Galéria: Sós víz pusztította el a falut
Fotó: SOPA Images / Getty Images

Ha szeretnéd megismerni a világ legérintetlenebb szellemvárosát is, akkor mindenképpen érdemes elolvasnod a Bodie-ról szóló cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.