Nagy a baj a Rám-szakadéknál: lehet, hogy soha többé nem látogathatjuk

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Korántsem biztos, hogy valaha újranyitják a legutóbbi sziklaomlás miatt veszélyessé vált és lezárt Rám-szakadékot. Az, hogy a mostani korlátozás ideiglenes vagy végleges-e, majd csak a statikai és a geológiai vizsgálatok elvégzése után derül ki.

Néhány nappal ezelőtt írtunk arról, hogy egy nemrégiben történt sziklaomlás miatt lezárják a Rám-szakadékot, amelyet bizonytalan ideig nem látogathatnak majd a kirándulók. Akkor úgy tűnt, hogy ez csupán egy ideiglenes korlátozás, ám egy, a Lelépőn megjelent interjúban Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője szerint arra a kérdésre, hogy

megtörténhet-e, hogy soha többé nem lehet majd kirándulni Magyarország egyik legkedveltebb turisztikai célpontjához, azt felelte, erre majd csak a szakértői vizsgálatok kiértékelése után tudnak válaszolni.

Évente százezernél is többen látogatják a Rám-szakadékot

Mint azt a Dívány is megírta, a több helyen 35 métert is meghaladó mélységű Rám-szakadék állapotát erősen befolyásolja a folyamatosan növekvő látogatószámból következő emberi terhelés, az évi több mint százezres látogatottság, emellett a klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és a rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása sem hat pozitívan a kőfalai állékonyságára. Mint azt Mészáros Péter elmondta, az utóbbi idők szélsőséges hőingadozásai miatt erősödnek a sziklafalban lévő belső feszültségek, ennek következtében repedések keletkeznek, amelyek mentén kődarabok válnak le a kőzettömbről. A „pusztítást” a sziklafalak között nagy sebességgel lezúduló, hatalmas mennyiségű csapadék végzi, amely

Idézőjel ikon

megmozgatja, szinte tépi a sziklákat, rombolva a szurdok falainak állékonyságát.

A jelenleg veszélyes Rám-szakadék állapotát a klímaváltozás és az emberi terhelés is befolyásolja
Fotó: sndr / Getty Images Hungary

Nem tudni, mikor dől el, biztonságos-e

A Rám-szakadékkal most is ez történt, bár nem először: legutóbb 2019-ben volt hasonló, kisebb sziklaomlással járó eset, amely után a vizsgálatok azt állapították meg, hogy miután biztonságosan használható, újra lehet nyitni.

A szakember szerint a mostani geológiai vizsgálatok is a vulkáni eredetű szurdok bázistalajára és falainak kőzetére, a statikaiak pedig ezek állékonyságára irányulnak majd.

Az eredmények kiértékelése után derül ki, hogy a Rám-szakadék újbóli megnyitása lehetséges-e, vagyis, hogy a szurdok az emberi jelenlét szempontjából biztonságos-e. 

Csak saját felelősségre!

Noha a Pilis gyöngyszeme a természeti adottságai miatt egyébként is Magyarország egyik legnehezebben járható turistaútja, a bármikor előforduló kőgurulás vagy sziklaomlás még veszélyesebbé teszi. Éppen ezért a Pilisi Parkerdő rendszeresen arra hívja fel a túrázók figyelmét, hogy az erdőt, így a Rám-szakadékot is mindenki csak saját felelősségre látogathatja.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.