Nagy a baj a Rám-szakadéknál: lehet, hogy soha többé nem látogathatjuk

Olvasási idő kb. 2 perc

Korántsem biztos, hogy valaha újranyitják a legutóbbi sziklaomlás miatt veszélyessé vált és lezárt Rám-szakadékot. Az, hogy a mostani korlátozás ideiglenes vagy végleges-e, majd csak a statikai és a geológiai vizsgálatok elvégzése után derül ki.

Néhány nappal ezelőtt írtunk arról, hogy egy nemrégiben történt sziklaomlás miatt lezárják a Rám-szakadékot, amelyet bizonytalan ideig nem látogathatnak majd a kirándulók. Akkor úgy tűnt, hogy ez csupán egy ideiglenes korlátozás, ám egy, a Lelépőn megjelent interjúban Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője szerint arra a kérdésre, hogy

megtörténhet-e, hogy soha többé nem lehet majd kirándulni Magyarország egyik legkedveltebb turisztikai célpontjához, azt felelte, erre majd csak a szakértői vizsgálatok kiértékelése után tudnak válaszolni.

Évente százezernél is többen látogatják a Rám-szakadékot

Mint azt a Dívány is megírta, a több helyen 35 métert is meghaladó mélységű Rám-szakadék állapotát erősen befolyásolja a folyamatosan növekvő látogatószámból következő emberi terhelés, az évi több mint százezres látogatottság, emellett a klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és a rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása sem hat pozitívan a kőfalai állékonyságára. Mint azt Mészáros Péter elmondta, az utóbbi idők szélsőséges hőingadozásai miatt erősödnek a sziklafalban lévő belső feszültségek, ennek következtében repedések keletkeznek, amelyek mentén kődarabok válnak le a kőzettömbről. A „pusztítást” a sziklafalak között nagy sebességgel lezúduló, hatalmas mennyiségű csapadék végzi, amely

Idézőjel ikon

megmozgatja, szinte tépi a sziklákat, rombolva a szurdok falainak állékonyságát.

A jelenleg veszélyes Rám-szakadék állapotát a klímaváltozás és az emberi terhelés is befolyásolja
Fotó: sndr / Getty Images Hungary

Nem tudni, mikor dől el, biztonságos-e

A Rám-szakadékkal most is ez történt, bár nem először: legutóbb 2019-ben volt hasonló, kisebb sziklaomlással járó eset, amely után a vizsgálatok azt állapították meg, hogy miután biztonságosan használható, újra lehet nyitni.

A szakember szerint a mostani geológiai vizsgálatok is a vulkáni eredetű szurdok bázistalajára és falainak kőzetére, a statikaiak pedig ezek állékonyságára irányulnak majd.

Az eredmények kiértékelése után derül ki, hogy a Rám-szakadék újbóli megnyitása lehetséges-e, vagyis, hogy a szurdok az emberi jelenlét szempontjából biztonságos-e. 

Csak saját felelősségre!

Noha a Pilis gyöngyszeme a természeti adottságai miatt egyébként is Magyarország egyik legnehezebben járható turistaútja, a bármikor előforduló kőgurulás vagy sziklaomlás még veszélyesebbé teszi. Éppen ezért a Pilisi Parkerdő rendszeresen arra hívja fel a túrázók figyelmét, hogy az erdőt, így a Rám-szakadékot is mindenki csak saját felelősségre látogathatja.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.