Ilyenek voltak a fodrászatok és kozmetikák a 70-es, 80-as években

Olvasási idő kb. 2 perc

Ahogyan a szépségápolás kikerült a nők számára is a négy fal közül, új helyszíneken élhettek lelki életet: a kozmetikákban, fodrászatokban vagy akár a drogériákban is.

Talán te is emlékszel a 70-es, 80-as évek fodrászüzleteire, ahol csípős dauerszag terjengett a levegőben, a tükör alatt pedig lángon melegítették a hajsütővasat, hogy aztán néhányszor megpörgetve lehűtsék a megfelelő hőmérsékletre. A fodrászat és a kozmetika általában egy helyen működött, így a lányok, asszonyok néhány óra alatt újulhattak meg. 

A 20. században már a nők is jártak fodrászhoz

A borbélyok szolgáltatásait évszázadokig a férfiak vehették csak igénybe, és a hajvágás, borotválás mellett sokáig még a foghúzás, de a kisebb sebészeti beavatkozások is az ő feladataikhoz tartoztak. Később, a 18. században, amikor divatossá váltak a göndör fürtű parókák, ezek elkészítése és karbantartása is a borbélyok feladata lett. 1904-ben alakult a Magyarországi Borbély- és Fodrász-Segédek Szakegylete. A 20. század elején a nők sem a négy fal között szépültek, hanem fodrászatba jártak, majd 1922-ben törvény született arról, hogy a női és a férfifodrászat két külön szakma, 1938-tól pedig üzlethelyiség nyitásához kötötték, hogy bárki a fodrász szakmában dolgozhasson. 

1950-ben a fodrászszalonokat is elérte az államosítás, a Budapesti Állami Fodrászat vezetése alá kerültek a legnépszerűbb, központi helyen lévő üzletek, mint például a Petőfi Sándor utcai vagy a Múzeum körúti.

A 60-as években viszont már több üzlet tömörült szövetkezetbe, sőt, maszek szolgáltatók is nyitottak fodrászszalont.

A képre kattintva megnyílik a galéria, majd utána folytatódik a cikk.

Galéria ikon

11

Galéria: Így szépítkeztünk anno
Fotó: Fortepan/Artfókusz

A nagy fodrászatokban általában a hölgyek kozmetikushoz is járhattak, a rezsón melegített gyanta erős aromájára valószínűleg mindannyian emlékszünk. Mindeközben az otthoni szépségápolás eszközei is megjelentek az áruházakban; a Luxus Áruházban finomkozmetikai osztály volt a fehérneműk mellett, a 80-as években pedig mindenki tudta, hogy Fabulon a bőre őre, illetve aki akkortájt volt gyerek, az biztosan rácsodálkozott a Mystic rúzsra, amely ugyan zöld színű volt, de a szájon rózsaszínre, pirosra változott.

Akadnak olyan márkák, amelyek közül mindenkinek volt a polcán: az Impulse dezodort még gyűjtötték is a lányok, hiszen minden illaton más modell képe volt látható.

Voltak, akik házhoz jártak szoláriumozni, a vállalkozókedvűek a használaton kívüli szobában állították be a gépet, hogy aztán szájról szájra terjedjen a híre, a kozmetikák mellett pedig otthon is használható kvarclámpával lehetett barnulni. A rúzsok, szemhéjfestékek és pirosítók sokszor a trafikok kínálatában voltak megtalálhatóak, ami egy picit még különlegesebbé tette a gyereklányoknak ezt az egyedi illatú világot. 

(Címlapfotó: Fortepan/Jelenet Az én városom című filmből) 

Ha szeretnéd ikonikus régi presszók fotóit is nézegetni, kattints rá erre a galériánkra is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.