Létezik is, meg nem is: csak időnként bukkan elő a víz alól ez a falu

Olvasási idő kb. 2 perc

Hosszú idő után, idén tavasszal újra előbukkanhat egy rég elfeledett település a festői Toszkána szívében. A Lucca tartományban található Fabbriche di Careggine a 20. század derekáig pont olyan falu volt, mint az összes korabeli, ám ezután valami olyasmi történt, ami örökre megpecsételte a sorsát: víz alá került.

Ha jártál már Toszkánában, de még egyszer sem hallottál az Eldron folyó partján lévő Fabbriche di Careggine nevű faluról, akkor az nem véletlen. Mert hiába létezik, valójában nincs is, pontosabban egyelőre láthatatlan. 

Virágzó középkori település

Fabbriche di Careggine története egészen a 13. századig nyúlik vissza, amikor bergamói és bresciai kovácsok telepedtek le a festői toszkán vidék szívében. A tehetséges fémmegmunkáló kézművesek otthonává vált falu 1755-ben a térség egyik legjelentősebb vasbeszállítója lett, és elég jól is élt, amit lakói többek között a 18. században létesített malomnak is köszönhettek. A még jobb sorsra érdemes települést azonban már nem lehetett megmenteni a pusztulástól, amikor kiderült, hogy vannak, akiknek egészen más tervei vannak vele.

A festői Toszkánának van egy olyan települése, ami tulajdonképpen nincs is
Fotó: Getty Images Hungary

Eltűnt, víz alatti szellemfalu lett

A második világháború után Olaszországban csak a haladás számított, a helyi szokások és hagyományok megőrzése, az építészeti és kulturális örökség megőrzése némileg a háttérbe szorult. Az áramigény viszont nőtt, ami miatt egyre nagyobb termelésre volt szükség, így

Idézőjel ikon

különösen az ország középső részében kezdték meg a völgyek duzzasztását, hogy mesterséges medencéket hozzanak létre.

Ezért pedig akkor sem volt akadály, amikor egy-egy település, például Fabbriche di Careggine életéről volt szó.

A toszkán falut is elérte a vég: 1953-ban került víz alá
Fotó: Romano Cagnoni/RETIRED / Getty Images Hungary

Három évtizede senki sem láthatta 

Miután az olasz falu nagyjából harminc otthonának 150 lakóját átköltöztették a környező településekre, Fabbriche di Carreggine sorsa örökre megpecsételődött: 1953-ban víz alá került. A Vagli-tó rabságába került település magasabb épületei, úgy mint a Szent Theodor-templom, ki-kikandikálnak a vízből, ám csupán akkor látszik újra teljes valójában, amikor lecsapolják a tavat. Noha erre a kezdetekben évtizedenként került sor – 1958-ban, 1974-ben, 1983-ban és 1994-ben –,

immár harminc éve senki sem szabadította meg a víztől a medret. 

Máig felzúgnak a harangok

Az újabb munkálatokat eredetileg 2016-ra tervezték, ám ebből végül semmi sem lett, ahogyan a 2021-es lecsapolásból sem. A következő dátumot azonban 2024 tavaszán jelölték meg, ami, ha megvalósul, igencsak nagy szenzáció lesz: arra lehet számítani, hogy a világ minden tájáról ezrével érkeznek majd oda látogatók, hogy megcsodálják a víz alatti szellemfalut. És talán meghallhatják a tó fenekén álló templom harangját is, amelyet a legenda szerint minden hónapban 13-án az ősi falu boszorkányának tartott Teodora szelleme kongat.

Ha szívesen olvasnál még ehhez hasonló helyekről, akkor az ugyancsak Olaszországban található Cracóról szóló cikkünket is a figyelmedbe ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.