Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Bükk-vidék nemcsak egy hegység, hanem egyben Magyarország legnagyobb átlagmagasságú karszthegysége is, amely telis-tele van szemet gyönyörködtető helyekkel, sok-sok érdekességgel. Összegyűjtöttünk öt olyan tényt, amelyet érdemes tudni, ha arrafelé visz az utad, és eláruljuk azt is, mit érdemes ott mindenképp megnézned.
Nemcsak a Zemplénben járhatunk olyan helyeken, amelyekhez még csak hasonlót sem találnánk Magyarország más tájain, hanem bizony a Bükkben is. A hegység belső területeit még 1977. január 1-jén nyilvánították nemzeti parkká, amely a Bükk központi, nagyrészt erdős területeit foglalja magába.
1. Bükki elsőségek
Tudtad, hogy a leggyakoribb fafajtájáról elnevezett bükki volt Magyarország első hegyvidéki nemzeti parkja? És azt, hogy 100 ezer hektáron itt található hazánk legnagyobb összefüggő erdőterülete, amely nem mellesleg Magyarország egyetlen őserdejének is otthont ad? Mindez már pont elég lenne ahhoz, hogy elhiggyük, a Bükk valóban sok mindenben egyedülálló, ám a felsorolásnak koránt sincs vége. A Bükk ugyanis az Északi-középhegység egyetlen olyan hegysége is, amely nem vulkanikus eredetű, sőt, Magyarország legmagasabb átlagmagasságú hegysége is, hiszen a 100 legmagasabb hazai csúcsból 59 itt található.
Ebből 50 emelkedik 900 méter fölé.
2. Fokozottan védett barlangok
A Bükk kapcsán kevés szó esik a barlangokról, pedig Magyarország 4146 nyilvántartott barlangjának több mint negyedére e vidéken bukkanhatunk, ráadásul otthona 52 fokozottan védett barlangunknak is. És ha már korábban is említettünk legeket, akkor a barlangok rekordjairól is érdemes szót ejtenünk. Többek között azért, mert
a tengerszint fölötti 932 méteres magasságával itt található az ország legmagasabban nyíló barlangja, a Körös-barlang,
és ugyanitt a jelenleg ismert legmélyebb, a Bányász-barlang is a maga 274,9 méteres mélységével.
3. Az ősember nyomai
Itt találkozhatunk Magyarország egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyével is, amely a Bükk második legmagasabb hegyének, az Istállós-kőnek az oldalában található. Egy a földtani vonal mentén létrejött, háromszög alakú bejárattal rendelkező, fokozottan védett, 57 méter hosszú és 46 méter kiterjedésű barlang egyetlen termének két szintjéből
a Neander-völgyi és a crô-magnoni ember leletei is előkerültek.
Az ásatások során először kőeszközökre, kerámiatöredékekre és egy 3 éves gyermek kulcscsontjára bukkantak, később viszont további kő- és csonteszközöket, valamint tengeri kagylóból készült ékszereket, cseréptöredékeket és 27 fiatal feltört, megpörkölődött csontjait is megtalálták.
4. Különleges vízesések
Ha csak egyszer is, de láttad a szilvásváradi Fátyol-vízesést, akkor érted, miért emlegetik azt Magyarország legkülönlegesebbjeként. A fátyolosságát a Szalajka-patakot tápláló karsztforrások felszínre jutott és egy 17 méter hosszú mésztufagát 18 lépcsőfokos lépcsőjén alázúduló vize adja. De nem ez a Bükk egyetlen vízesése: itt, a Szinva völgyében láthatjuk meg kicsiny hazánk legnagyobb esésű zuhatagát is, amely ugyan nem természetes, mégis jelentős, no és gyönyörű.
A 20 méter magasból lebucskázó vízesést a mellette álló Palota Szálló építésekor alakították ki.
5. Kisvasút több irányban
Az erdő szerelmesei nemcsak tucatnyi könnyed és nehezebb túrát tehetnek a Bükkben, hanem lehetőségük van több kisvasút vonalán is gyönyörködni az egyedülálló tájban. A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Egertől északra viszi az utasait, a lillafüredi pedig Magyarország egyik legszebb vonalán mutatja meg a hegység csodáit.
E kisvasút pályája meredek hegyoldalakon, különleges völgyhidakon és alagutakon át vezet a diósgyőri vár közeléből a Garadna völgyén keresztül a festői Hámori-tóig.
Ha a kisvasutazásból ezután sem elég, akkor irány Szilvásvárad, ahol lovaspályától a Fátyol-vízesésig juthatunk a káprázatos Szalajka-völgyön át.
Ha izgalmas, ám nem annyira ismert kirándulóhelyekről olvasnál, kattints ide!
